Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

56. Kühne-féle kétsoros kukorica- és répavetőgép 56. Zweireihige Kühne-Sämaschine für Mais und Rühen 1895 1896 1911 1912 1913 12 638 062 q 15 175 234 q 29 875 930 q 48 397 101 q 48 650 428 q A századforduló táján a cukorrépa vetésterülete 76—77 000 ha volt. Ez ugyan negyvened része sem volt a búzavetésnek (őszi és tavaszi együtt volt 1896-ban 3 363 443 ha), de a cukoriparnak az 1911—1913. évek átlagában számított részesedése a nemzeti jövedelemből 29 111 310 korona volt, az iparból eredő összes nemzeti jövedelem 1,7%-a, szemben pl. a szeszgyártásnak 22 213 404 korona részesedésével.

60 A cukorrépa nagy trágya-igényessége ösztönözte a vetőgépgyártást olyan típusok kialakítására, amelyek a trágyázás külön munkájának megtakarítását teszik lehetővé. Már szórt vetésben is szokásos volt a műtrágya és a mag együttes kiszórása, ez azonban trágyapazarló vetésmód volt, és a portrágyába ágyazódott mag sokszor nem jutott a csírázáshoz megfelelő körülmények közé, befulladt. Ez a veszély az együttes sorbavetésnél is fennállt. Magyarországon csekély volt a műtrágyahasználat a 80-as, 90-es években, 60 Fellner F. i. m. I. tábl. — A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, Bpest 1897. III. 25* és 79.