Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

50. Háton hordott kézi vetőgép Nógrád megyéből 50. Ungarische Erfindung aus dem Jahre 1890: Handsämaschine. hajtás helyett orsós nyirettyűvel forgatta a magszóró tárcsát. Herefélék vetésére használták a 90-es években.

39 A kézi vetőgépeknek egy érdekes példánya van a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében. Kétrészes: a vető ember hátára akasztható bádog magtartályból és a hevederen vállra vethető deszkavályús vetőszerkezetből állt, a nyirettyűvel hajtott lapátkerék szórta a magot. Magyar szabadalom volt 1890-ből.

40 Nógrád megyében, Muhora községben volt használatban még 1940. táján is. A kézi vetőszerkezetek Magyarországon nagyobb mértékben nem terjedtek el. Thallmayer leírt és a pesti Farkas gépgyár a Köztelekben meghirdetett a századvégen egy szekérre szerelt, a járókerékről végtelen lánccal meghajtott magszóró készüléket, amelybe a szekéren elhelyezett zsákokból kellett folyamatosan önteni a magot. Amerikában használták is a vetőszekeret, de Magyarországon nem honosodott meg.

41 1900. táján azonban 30 Kézi szórva vetőgép. Gyakorlati Mezőgazda 1892. 181. /jü Leltári száma 61.1131.1. Reisinger-szabadalom 22 786 : 890/66. sz. 41 Thallmayer V. i. m. 216.