Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

49. Buckeye-rendszerű szórvavetőgép 49. Amerikanische Breitsämaschine, System Buckeye bari Philadelphiában bemutatott Buckeye-féle, 7 merev vetőcsővel épített, fogastárcsás szórvavetőgépet a század végefelé Magyarországon is használták gabonavetésre, később a budapesti Nicholson-gyár hozta forgalomba. A hozzá erősíthető kisebb vetőszekrénnyel, amelyben egy kisebb vetőszerkezet működött, egyidejűleg vagy külön aprómagvakat lehetett vetni. Ezt a vetésformát kevert vetésnek nevezték. Nem kiváltható tengelyű sorvetőgépekhez is készültek szórvavető szekrények, amelyeket ki lehetett emelni és külön is használni. Sack 2—5 m szélességgel gyártott kevert vetéshez is használható szórvavetőgépeket,

31 a közép nagyságú 55 ft volt Budapesten. A szóróládát az amerikai gépeken kevert vetéshez a sorvetőgép magszekrénye elé, a cseh-morva gyárak gépein mögéje szerelték.

32 Neumann Bernát székesfehérvári gépgyáros gyártotta az efajta szórvavetőgépeket javított mennyiségszabályozóval.

33 A nyitrai gépgyár amerikai Hoosier-féle vetőszerkezettel készített szórvavetőgépeket, míg a kassai Fleischer és Társa gépgyárból bőrkerekes szórvavetők kerültek ki. A majdnem földig érő vetőládájú Smyth-féle szórvavetőgépet még a 70-es években is szállította Bécsből a Clayton & Shuttleworth Magyarországra. Szerették, mert a hasonló típusú vetőgépeknél egyenletesebben szórta a magot, amit a feneketlen vetőláda alatt elhelyezett magelosztó rács biztosított. Pesten 240 31 Lázár P.: Talaj- és növényművelőgépek .. . Bpest 1886. 213. 32 Thallmayer V. i. m. 147. 33 Keleti K.: Hivatalos jelentés a budapesti 1885-iki országos kiállításról. Bpest 1886. IV. 122.