Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
A külföldi gépimport pedig növekedett tovább. 1906. év első tíz hónapja alatt 8500 db aratógép állt a behozatali lista élén 2,1 millió korona értékkel, utána rögtön a vetőgép következett: 8400 db 1,8 millió K értékben. Ezeket a kerekített számokat egy hosszabb kimutatás élén a Gépgyárak Országos Egyesülete juttatta el 1906-ban az OMGE igazgatóságához. Az OMGE ugyanis átiratban kérte, hogy a Gépgyárak Egyesülete kipellengérezés végett küldje meg a külföldi gépeket vásárló földbirtokosok névsorát. Az Egyesület a kért feketelistát nem volt hajlandó megadni azzal az indokolással, hogy a földbirtokosok belföldi gyáraktól is vásároltak. 16 Különben is hosszú lett volna egy feketelista az Egyesület becslése szerint 8— 10 000 névvel. A magyarországi kiállításokat is elözönlötték a külföldi gépgyárak. Az egymást érő kiállítások a millenniumi nagy fellángolás után a XX. század elején is folytatódtak. Kühne Ede 1904-ben a Magyar Gépgyárosok Országos Szövetségéhez intézett jelentésében hangot adott a magyarországi gépgyárakban a kiállításokkal kapcsolatban kialakult hangulatnak. Eszerint ,,a gyárosnak terhére vannak ezek az örökös kiállítások, mert nem a maga jószántából, hanem egyesek vagy egész testületek pressziójának engedve jelenik meg azokon", 17 ami nem csekély költséget jelent a résztvevő gyárak számára. Az 1902. évi pozsonyi országos kiállításon csak azért jelentek meg a magyar mezőgazdasági gépgyárak, nehogy egyedül a külföldi gépek uralják ott a helyzetet, A Kühne-gyár kombinált műtrágyaszóró-vetőgépét a díszes oklevél ugyan „új és figyelemre méltónak találta", de ez a gyárnak 11 213 koronába került, ennyi volt a háromhetes kiállításon való részvétel összes költsége. (Egy tétel: 14 újságban hirdetés 1260 korona.) Eladtak a 3 hét alatt 15 Mosoni Drill, 2 Hungária Drill és 1 Monodrill vetőgépet összesen 8975 K-ért, egyéb gépeket 13 131 K értékben, az összes bevétel volt tehát 22 106 K, aminek több mint felét felemésztették a kiállítás költségei, vagyis a gyár ráfizetett a kiállításon való részvételére. Gazdaságossági meggondolások mellett „a vidéki városok és egyletek által fölös számban rendezett, többnyire kellőleg elő nem készített gépversenyek, bemutatások, kiállítások csaknem teljes eredménytelensége" a külföldi gyárak ügynökeinek malmára hajtotta a vizet. 18 A közvélemény előtt az OMGE is a vádlottak padjára került a kiállítások körüli panaszok miatt. Azzal vádolták egyebek közt, hogy üzérkedik a kiállítási helyekkel a külföldi kiállítók javára. Az OMGE ezt visszautasította azzal az indokolással, hogy meg kell ismertetni a hazai gazdaközönséget 1G Uo. 515/1906. Az OMGE átirata. 17 Sárközi, Szigetvári, Szilágyi i. m. 44. 18 A pozsonyi kiállítás és mezőgazdasági gépiparunk. Technológiai Lapok 1902 24 sz. 263.
