Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

47. Vetőgépek az 1885. évi budapesti országos kiállításon 47. Sämaschinen in der Budapester Ausstellung im Jahre 1885 A Kühne-gyár 1888 májusában vetőgépeket állított ki Zomborban a megyei gazdasági egyesület által rendezett kiállításon. Május 11-én volt a beharangozott ekeverseny, amelyen a hivatalos személyeken kívül egy lélek sem jelent meg. A kiállításnak egész nap 20 látogatója volt, a Kühne-cég két nap alatt két lókapát adott el, és tárgyalást folytatott a szerbiai agráregyesület központi titkárával, hogy 20% jutalék mellett működjék közre Kühne-gyártmányok eladásában. (Egy adalék a mezőgazdasági egyesületek és lapjaik gép-, eszközismertető tevékenységének megbízhatóságához!) A helyi szervezetektől semmi segítséget nem várhattak, mert— mint a gyár kiküldötte jelentette — Zomborban is beigazolódott, amit már a palánkai kiállításon tapasztaltak, hogy ti. a főispán és az OMGE megyei titkára teljesen a konkurrens budapesti ,,Schlick-gyár javára vannak hangolva", úgyannyira, hogy pl. az ekeversenyen a Schlick-megbízottnak 6 ökör és minden, amire szüksége volt, egész napon át rendelkezésére állt, míg Kühne és más cégek „minden ígéret ellenére keserűségek árán'és pénzzel tudtak csak vonóerőhöz jutni". Schlick Havas-rendszerű vetőgépe, a Haladás, magas