Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
árverés, 1894-ben Csepregen, mindegyik alkalommal egy-egy sorvetőgép is árverésre került. Borsodban évente kb. 500 ft értékben gépeket, eszközöket sorsoltak ki hasonló keretek között. „Jó részt ezen sorsolásoknak köszönhető, hogy ma már az egész vármegye területén .. . nagy mennyiségű járgányt, gőzmotort, cséplőgépet, vetőgépet szereztek be." 117 Voltak vidékek, ahol ennél is kevesebb történt a gépek terjesztése érdekében. Zemplénben a századfordulón „a gazdasági viszonyok fejlettsége még nem áll azon a fokon, hogy vetőgépet használjanak". 118 Mosón megyében „a gabonatermesztést mintaszerűen űzik. A mosonmegyei kis gazda volt az első, ki a sorvető gépet fölkarolta s most már itt a szórt vetés majdnem szokatlan," 119 — kisgazda alatt azonban az akkori osztályozás szerint a 100 hold körüli birtokost kellett érteni. A megye legnagyobb birtokosának, Frigyes főhercegnek magyaróvári mintauradalmában 46 sorvetőgép mellett 3 gőzeke garnitúra, 42 aratógép, 22 kaszálógép, 12gőzcséplő, 19 „csigacséplő" (járgányos cséplőgép) volt az 1896. évi gépleltárban. 120 Vas megyében nem olyan egyértelmű a vetőgép szerepe a kisbirtokon, mint Mosonban. 1892ben „a vetést még sok helyen kézzel eszközlik, de hála Istennek, már a vetőgépek is nagy elterjedésnek örvendenek s úgy, mint a szappant az emberi kultúra mértékének nevezték, a vetőgépek elterjedése a gazdasági kultúrát jelzi. Répce-Szt. Györgyön van a kisbirtokosok kezében 8 sorvetőgép, pedig mindössze csak 16 egész telkű gazda van. (1897-re 3 vetőgép maradt.) A vetőgépek nagy áldását nemcsak a mag megtakarításában látom, hanem azon körülményben is, hogy a vetőgép kényszeríti a gazdát jó munkára." 121 A magtakarékosság mellett a jó talajmunkára utal a Széchenyi-uradalom egyik tiszttartójának a központi birtokigazgatósághoz intézett levele is: „Vetőmag kímélés, gyors és egyenletes munka szempontjából kérnék 2 darab Unicum szór va vetőgépet rendelni. Majd ha gépészünk lesz jövőre, készíttetek én itthon többet is . . . Ezen befektetést azért is szükségesnek látom, mert olyan nedves tavaszra számítok, hogy ökörrel vagy lóval vetőgépet alig húzathatunk éppen az apró magvakkal bevetendő területeken. Kézzel vetni pedig sok pazarlást tesz a magban." 122 Az Unicum a cseh Melichar-gyár kanalas rendszerű vetőgépe volt. 117 Gazdasági Egyesületek Monográfiái. Bpest 1896. 697, 478, 242. 118 Iváncsics Nándor: Népi földművelő gazdálkodás a zempléni hegyvidék középső részén. Debrecen 1959. 69. 119 Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben. Bpest 1896. XIII. 442. — Nem helytálló a kötet 444. oldalán az az állítás, hogy a Kühne-gépgyár ..fennállása óta csak vetőgépet többet adott el kétezernél itthon és Ausztriában". A gyár 1864-től 1895-ig 9649 db sorvetőgépet adott el és mintegy 1000 db-ra tehető az ugyanezen idő alatt eladott szórvavetőgépek száma. 120 Ivánfi Ede: Mosón vármegye Monográfiája. Magyaróvár 1896. (Kézirat a Hansági Múzeumban.) 121 Rovara Frigyes: Az őszi vetésről. K. 1892. szept. 7. 122 OL, Széchenyi cs. Itára. X. k. Gazd. iratok 7. cs. 8. sz. 1891. febr. 17.
