Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

Siedersleben-féle vetőgép vontatásához, ugyanilyen számítás alapján, ugyancsak 2 ló kellett. A vonóerő kérdésén hiúsultak meg a kísérletek, amiket, a gőzeke vontatás mintájára, vetőgépeknek gőzgéppel való üzemeltetése érdekében folytattak. A Fowler-gyár által gőzeke lokomobilhoz gyártott vetőgép nagyjában azonos volt a fogatos vetőgéppel, de két hátsó járókerekén kívül elöl csak egy mankóskereke volt. Forduláskor a vontató acélkötélbe kapaszkodó emeltyű levegőbe emelte a vetőgépet.

91 A kísérletből azonban kiviláglott a gőzgépben foglalt vonóerőnek a művelethez arányított túlméretezettsége, amit nem lehetett többszörös vetőgép-kapacitással kiegyenlíteni, mert túl nagy és ezért szerfelett drága vetőgépek építése nem lett volna gazdaságos, 6. A vetőgép a századvégi gabonaválság időszakában A műszakilag meg nem oldott kérdések ellenére a mezőgazdaság irányító szervei igyekeztek Magyarországon az agrárközvéleménnyel elfogadtatni a gabonaválság leküzdéséhez keresett orvosszerek, elsősorban a vetésváltó rendszer kiterjesztése érdekében a trágyázás és a vetőmagkiválasztás mellett a gépi vetés elterjesztésének döntő jelentőségét. A mezőgazdasági termelés tőkés átalakulásának felgyorsulásával járó, társadalmi méretű szervezési feladatok nagyobb súlyt adtak a gazdasági egyesületeknek, nagyobb intenzitást a mezőgazdasági gépgyártásnak, újabb igényeket támasztottak a hitelszervezet fejlesztését illetően. Ugyanakkor fejlődtek, egyben hatásosabbá, de veszélyesebbé is váltak a világgazdasággal való, immár elkerülhetetlen kapcsolatok. A magyar mezőgazdaság gabonatermesztése (tengerit is beleszámítva) 1870-től 1880-ig 65 millióról 83 millió hl-re növekedett, de átlagterméseivel utolsó helyen állt a gabonatermesztő országok sorában, és ehhez bevetett szántóterületének 81,2%-át használta fel.

92 A 80-as évek közepén a hektáronkénti búzatermés felettébb szélsőséges értékeket mutatott a világ különböző részein:

93 Hessen-Darmstadt 35,0 hl Franciaország 15,4 hl Nagybritannia 27,7 hl Baden 15,4 hl Bajorország 26,6 hl Spanyolország 15,2 hl Belgium 25,1 hl Ausztria 15,0 hl Szászország 24,4 hl Románia 12,6 hl Hollandia 22,2 hl Görögország 12,2 hl Norvégia 20,8 hl Egyesült Államok ... . 12,2 hl Dánia 17,4 hl Portugália 12,0 hl Finnország 15,8 hl Magyarország 11,5 hl Oroszország 15,8 hl 91 Vetés gőzerővel. GL 1895. jan. 6. 92 Pach Zs. Pál i. m. II/2. 82. o:! L. Grandeau: La production agricole en France... Paris 1885. (Idézi Gaál Jenő: A mezőgazdasági válság kérdésének megoldásához GyG. 1886. 16—18. sz.)