Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

badalom Magyarországon is érvényben volt, ahol különben a gyárnak Budapesten kívül 9 vidéki helységben voltak ügynökségei.

74 A bernburgi Siedersleben-gyár úgy módosította a tolókerekes vetőrendszert, hogy a Saxonia vetőgép kerékházának fenékdeszkáján a kihulló nyílások lyuknagyságát szabályozó rugókat alkalmazott, így nem kellett magnagyság szerint a tolókerék-rendszert cserélni.

75 Magyarországon először a Clayton & Shuttleworth gyár Columbia hegyi vetőgépével jelentek meg az amerikai mintájú vetőelemek. A géphez négyféle magnagyságnak megfelelő, cserélhető vetőelem-garnitúrát gyártottak, a mennyiség szabályozása régi módon, hétszeres fogaskerék áttétellel történt. (Thallmayer úgy vélekedett, hogy mindegy ugyan: fogaskerék-rendszerrel vagy a kiömlő nyílás változtatásával történik-e a magmennyiség szabályozása, de e célra biztosabbnak tartotta a hagyományos váltókerekek használatát.) A Columbia egy 17 soros példányával történt az első kísérlet Magyarországon 1892-ben a biai uradalomhoz tartozó herceghalmi gazdaságban.

70 Kísérleteket folytatott a magyaróvári gépkísérleti állomás is, amely 1891-ben közölte: ,,Partos talajon olyan vetőkészülékek felelnek meg legjobban, melyek amerikai mintára gyártott vetőkerekekkel a magot a vetőláda legaljából tolják vagy taszítják ki. Ezek a vetőláda aljára erősítvék, minden körülmények közt egyenletesen szórják a magot. Ilyen vetőkészülékű . . . hegyi vetőgépeket Umrath és Tsa prágai és Zimmermann és Tsa hallei czégek gyártanak. Általánosan elterjedve nálunk e vetőkészülékek még nincsenek, mert elkészítésük, valamint jókarbantartásuk nagyobb gondot igényel, mint a kanalas hengerek vagy a vetőkerekes tengelyek."

77 Az amerikai vetőszerkezet hátrányául jelölte meg a gépkísérleti állomás, hogy a vetőkerekek rozsdára érzékenyek voltak a magládán kívüli elhelyezésük következtében. A vetőelem alkatrészei közé került por, homok erősen koptatta, deformálta azokat. Az Umrath-gyár a gyors elhasználódás kiküszöbölése végett a vetőelemeket — mint eredetileg az amerikai gyárak is — sárgarézből készítette. A szakvéleményezés körül 1895ben támadt vitában a gyár a Köztelek hasábjain Sporzon Pállal szemben úgy nyilatkozott, hogy Ausztria-Magyarországban 5 év alatt többszáz példányban adták el újfajta vetőgépüket, de „készek vagyunk gépeinket próbára szállítani és minden szó nélkül visszavenni, ha a mag megtorlódása vagy megsérülése a legcsekélyebb mérvben is előfordul".

78 Umrath budapesti telepén ez a fajta vetőgép 13—21 soros változatban volt kapható. A gép kisebb kivitelben is készült fű- és aprómagvak vetésére. ~'' OL IV. Kühne VI. külf. lev. 1. tét. 2. cs. 7l

j G. Kühne i. m. I. 271. 7e Gyeszler V.: Egy új soros vetőgép. Magyar Gépipar 1892. 3. sz. 7: Közlemények a magyar-óvári gépkísérleti állomás köréből. 1891. 5. 78 K. 1895. márc. 27. 553.