Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
garia Drill nevű vetőgépe. 53 Dicséretet kapott a mosoni Hubenay-gépgyár 15 soros vetőgépe is. Ezeken kívül a vágszeredi Friedmann & Würsching gépgyárnak versenyzett egy 13 soros vetőgépe és a prágai (Bubna) Umrathgyár budapesti lerakatából egy vasszerkezetű, valamint egy részben faalkatrészes vetőgép, mindkettő 13 soros, 54 Herényi Gothard szerint „continensünkön eddig egyetlen oly sorvetőgép-verseny létezett csak, melynek bírálati eredményei tudományos alakban feldolgozva a gazdaközönség közkincsévé válhattak", a Vasmegyei Gazdasági Egyesület etéren úttörő munkát végzett. Az első díjas. Simplex — még a 17 soros változata is —félnaponként váltott egy pár közepes lóval napi 10 l / 2 k. holdat vetett el. A kiállítási jelentés „hazai iparunknak dísze" epitetonnal említette nemcsak nagy munkaképessége miatt, hanem célszerű szerkezete miatt is. Aránylag sok volt a vasalkatrésze. A vetőszerkezet nem direkt áttétellel dolgozott, a fogaskerekek cseréje a vetőláda egyik oldalán történt. A magláda „kiváló előnye" volt, hogy nem voltak belső magtölcsérei, amelyek pedig minden vetőgépnek „gyenge oldalát képezik". Tölcsérek helyett vaskeretes, tolókával egyenként zárható kis nyílások voltak a vetőláda fenékdeszkáján. Ez azért is jobb volt, mert egyrészt a bádogtölcsérek nagyon gyakran meggörbültek munka közben, másrészt egyes vetőcsöveket ki lehetett iktatni a vetésből. A vetőszerkezetnek 4 fogaskereke volt, ezek közül a vetés szabályozásánál csak a vetőtengelyen levő egyet kellett kicserélni. Hét különbözően méretezett cserekerék volt minden géphez. Különböző nagyságú magvakhoz négy különböző merítőkerék volt. A két csoroszlyasor egymástól minden más gépnél távolabb volt, így a gaz, rög torlódása kevesebb üzemzavart okozott. Az esetleg kiiktatott csoroszlyákat nem kellett leszerelni, csak egy lánccal megemelni. A maghullás szüneteltetését egy emeltyű biztosította, az összes csoroszlyák kiemelése feleslegessé vált. A gép ára Budapesten 305 ft volt. A versenyen második helyen végzett Hungária Drill vaskerekes volt, de a Kühne-gyárból ekkor még fa járókerekes vetőgépek is kerültek ki. Utóbbiakat azért kedvelték Magyarországon, mert szükséges esetben a falusi vagy uradalmi bognár meg tudta javítani. A merítőkerekes vetőszerkezet áttétele direkt a kerékagyról, az azon levő állandó, sohasem cserélt fogaskerékkel vitte át a forgó mozgást a vetőtengelyre, ellenben a fogaskerék-csere, amivel a magmennyiség szabályozása történt, a magláda mindkét oldalán való szereléssel járt. Körülményes volt a magláda ürítése, tisz53 Jellemző a kor üzleti versenyének immoralitására, hogy mivel a Kühne-gépgyárból 1874-ben kikerült Hungária Drill egy csapásra legkelendőbb márkája lett a vetőgéppiacnak, más gyárak sorra jelentkeztek „New Hungária Drill", „Javított Hungária Drill" és egyéb efajta nevű vetőgépeikkel. (1892. 149. sz. Kühne-árjegyzék 12.) ~ Ví Herényi Cothard S.: Jelentés ... az 1886 . .. Sárvárott rendezett sorvetőgápversenyről. Szombathely 1887. 12, 19. kk.
