Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
kísérlet alá venni". Az István Gőzmalom 15—20 munkást foglalkoztató gépműhelye és a 10—15 munkással dolgozó Borsányi Gazdasági Gépgyár készített vetőgépeket is. Debrecen és a környék gazdái bizalmatlanok voltak a sorvetőgéppel szemben. „Eme bizalmatlanság, ha sok tekintetben indokolt is, de általában mégsem okadatolt, nem különösen itt, hol a gazdaközönségnek olyan példája van, mint a gazdasági tanintézet gazdasága", ahol eladásra is raktáron tartottak gépeket, vetőgépeket is. 46 Indokolt volt a gazdák idegenkedése a kombinált sor vetőgépektől. A régi gondolat legjobbnak látszó megoldása a Garrett-gyárból került ki. A kombinált gép 10—15 cm mélyre rakta le a portrágyát, fölébe egy takaró villa 5—6 cm földréteget kotort, arra hullott a mag. Az elméleti elgondolást a gyakorlat nem igazolta megfelelően, ez a fajta vetőgép nem terjedt el, a gyár átlag 500 sorvetőgép után adott el egy-egy kombinált vetőgépet, s ahol megvették is, nem sokáig használták, mert — Eisbein magyarázata szerint — a portrágya-réteg higroszkopikus tulajdonságánál fogva magába szívta a környező talaj nedvességét, ezáltal rothadásos folyamat indult meg, s az odacsalogatta a rovarkártevők tömegeit. A trágyalével öntöző Garrett-sorvetőgép gyártását is hamarosan megszüntették, mert nem sikerült megkedveltetni, főként mivel lényegében nagy mennyiségű vizet kellett vele kiszállítani a szántóföldre. 47 Ezek a vetőgép-típusok csak kis számban kerültek alkalmazásra Magyarországon. Ugyancsak rövidéletű típus volt a Kühne-gyár kétszer 13 soros iker-sorvetőgépe, amelyet 1883— 84-ben gyártottak, de elterjeszteni nem sikerült, mert túl széles, emiatt nehéz és kevésbé mozgékony volt, egy ember nem volt elég a kétszeres szélességű csoroszlyasor igazgatására. Ezért gyártását kétévi próbálkozás után abbahagyták. A gépgyártásnak szólt a gépkísérleti állomás állásfoglalását tükröző megállapítás: „Fő dolog, hogy a gyárosok a gazdák bizalmát megnyerni igyekezzenek, amit elérhetnek, ha csak olyan gépeket ajánlanak, amelyeknek czélszerűségéről előbb maguk meggyőződtek. Azonban sajnos, a gyárosok legtöbbször vétenek ezen elv ellen, és a kiállításon nekik feltűnő újítást vagy a rajztáblán készített javítást minden kísérletezés nélkül, nagy reklámmal a világba bocsátják." 48 Az egyre több vetőgép-típus és az egyre zajosabb reklám szükségszerű következményeként a gazda már nem tudott ítéletet alkotni, vagy csak későn, az egyes vetőgépekről. A gépek szabatos megítélése — írta a mezőgazdasági műszaki kérdések akkori szakértője — „csakis az államnak és a gazdaközönségnek együttműködésével érhető el, s ezért több gépkísérleti vándorállomás volna felállítandó, amelyeknek fel46 Zelizy Dániel: Debreczen sz. kir. város egyetemes leírása. Debrecen 1882. 631, 714. 47 Eisbein i. m. 98. 48 Lázár L.: A gépkísérleti állomások munkaköre... GM 1885. 41.
