Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
bécsi, 2 hazai Garrett és 2 angol Clayton vetőgéppel dolgoztak az uradalomban. Az üzemi feljegyzések szerint a sorvetőgépek naponta 6—7 4 /2 holdat vetettek el. A vetőgép 72 itce gabonát szórt ki egy holdra, a kézi vető 92 itcét. Egy hold bevetése géppel 88 kr-ba, kézzel 1 ft 17 kr-ba került. A 27 000 holdas gyomai Wodianer-birtok egyharmada szántó, volt rajta gőzeke, 5 gőzcséplőgép, de vetőgép nem volt. 42 1 880 őszén mezőgazdasági gépversenyt hirdettek Békéscsabán sorba- és szórvavetőgépek számára is. Bizonyára a gyáraknak nem mindig tisztességes konkurrenciális törekvéseit kívánta féken tartani a versenyszabályzat, amikor kimondta: ,,A gyárosok számára a versenynek rendes lefolyása érdekében rendszabályok fognak kiadatni, melyek a versenyzőkkel előre közölve lesznek, s melyeknek meg nem tartása a gépet díjképtelenné teszi." 43 3. Szerkezeti követelmények és a bírálat szempontjai Nemcsak az üzleti verseny túlkapásai tették a gazdákat bizalmatlanná a vetőgépekkel szemben. Sok kívánni való volt még a vetőgép mechanizmusával, működésével kapcsolatban is. Mokry Sámuel azért panaszkodott, hogy a sorvetőgépek megbízhatatlanok, és „legnagyobb dőreség általános szabályul állítani, hogy 2 vagy 3 véka búzát vessünk", mert a vetőgép kanalai által felmert és belőlük kihulló mag mennyisége nem annyira az adagolástól függ, mint inkább attól, hogy milyen a talaj, milyen a magládába felöntött szem. Minden kis zökkenő befolyásolja a kanalak munkáját, nemkülönben ,,a magnak alakja és nagysága is befoly az elhullott mag mennyiségére". 44 Hogy Mokrynak a kanalas vetőgépeket illető bírálata helyénvaló volt, igazolja a 1885. évi pesti kiállítás. Ezen „feltűnő jelenség, hogy a kiállított sorvető gépek között a merítőkanalas rendszer nem volt képviselve, a minek magyarázatául csak az szolgálhat, hogy nálunk a talajt nem eléggé készítik elő a vetéshez; a kanalak pedig göröngyös, nem eléggé előkészített talajon gyakori zökkenések folytán könynyen kiürülnek, s ez által a vetés egyenlőtlenné lesz". 45 Debrecen határában a 80-as évek elején 19 gőzcséplőgép dolgozott, a kisebb gépek közül legelterjedtebb volt a sorvetőgép (leginkább Kühne, Rapp és Speiser, Garrett, Sack gyártmányok), azonkívül a Csermelyvölgyi szórvavetőgép. Ebben az időben kezdték bevezetni a lókapás sorművelést, „mások magnemesítés tekintetéből a kalászosok soros műveletét kezdik 42 Hanzó Lajos: Békés megye mezőgazdasága a XVIII. és XIX. században. H. n., é. n. (Bpest 1958?) 43 GM 1880. júl. 15. 44 Mokry Sámuel: A sorvetőgép megbízhatatlanságáról. Földmívelési Érdekeink 1881. 38. sz. 408. 45 Keleti Károly: Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ki orsz. kiállításról. IV. Bpest 1886. 120.
