Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
més átlaga 6,7 métermázsa volt, a somogyvári uradalom egy mázsa búzája zsákba rakva 5 ft 70 kr-ba, a hajóállomásra szállítva 6 ft 95 kr-ba került. Ezekben az években már előrevetette árnyékát a századvég nagy mezőgazdasági válsága. A 10 forintos búzaárak kezdtek lemorzsolódni, a 80-as évek közepére 7—8 forintig, 1887-ben gyakran már csak 6 ft körül kelt el a magyar búza. 37 A jászberényi járásban 1885-ben 8 ft 40 kr-ban állapították meg a búza mázsánként! termelési költségét, eladni ugyanakkor 6 ft 50 kr-ért lehetett. 38 A termények előállítási költségtényezői közül, a vetőgép amortizációját nem számítva, legkisebb volt a géppel való vetés hányada: hatvanad része a termelési összköltségnek. Mégis inkább az aratás és a cséplés gépesítése felé fordult a fő figyelem, mert egyfelől az ország több vidékén egyre gyakrabban sztrájkoló mezei munkásság megregulázasa végett, másfelől az elnyomorodás okozta tömeges kivándorlás miatt egyre súlyosabbá vált a nagybirtokon a kézi munka gondja. A Festetics-uradalom központi gazdaságában 1880-ban 5 gőzcséplő garnitúra és 2 repce cséplőgép mellett a georgikoni majorban 1 sorvetőgép volt és 2 repcevető, a fenéki majorban 1 sorba- és 1 szórvavetőgép, Mihályházán 1 szórvavetőgép volt leltárban, 39 de voltak még az inventáriumban „vető ruhák" is kézi vetéshez. A piaristák mernyei (Somogy m.) gazdaságában 1883-ban 205 hold búzát vetettek el géppel és 149 hold búzát és rozsot kézzel, szeptember 12. és október 20. között. Egy 35 holdas ugartáblát, amely 1875-ben volt utoljára trágyázva, egy hét alatt vetettek be géppel holdanként 1 mázsa búzával. Egy 30 holdas táblát, amelynek fele ugar volt, kézi vetők 3 nap alatt vetettek el 19 mázsa rozzsal. Egy 36 holdas búzatábla gépi elvetése bizonyára azért tartott 5—6 nap helyett 13 napig, mert vagy időjárási akadály vagy géphiba állta útját a kialakult időnormák megtartásának/' 0 Ugyanekkor az uradalom, fonói gépműhelye 3 meghibásodott vetőgép javításán dolgozott, s a műhelyszámadásban erre 10 kg vasat, 4 kg pléhbádogot, 1 kg láncot, 1 kg drótot, 1 kg csavart és 1 kg forrasztó cint számoltak el/' 1 ez is növelte a géppel való vetés költségeit. Békés megye egyik legnagyobb birtokán, az ábrányi Károlyi-uradalomban 1880-ban váltották fel a faekéket Vidats-ekékkel, de volt már a birtokon gőzcséplőgép és 3 Garrett-sorvetőgép. 1887-ben 2 Hubazy-féie 37 Heckenast et al.: A magyar nép története. Bpest 1953. II. kiad. 409. 33 Sándor Pál: A XIX. század, végi agrárválság Magyarországon. Bpest 1958. 70. (A termelési költségtényezők közé állították a kor számvetéseiben a földjáradék többé-kevésbé burkolt tételeit is, holott nem ezek indokolták a magas termelési költségeket, hanem a termeléstechnika elmaradottsága.) OL, Festetics cs. keszthelyi ltára. 1871. fasc. Központi birtokigazgatás, számadások 1879—83. ''" Kaposvári Áll. Ltár. Kegyes tanítórend custodiatusi uradalmának mernyei gazdasága 1883. évi vetéstáblája. 51 Uo. A fonói gépműhely számadásai 1883. bolti anyagok tétel.
