Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
kor a Kühne-gyár is megkezdte a merítőkerekes sorvetőgépek gyártását. A nyitrai gép 13 soros volt, egy lóval és egy emberrel dolgozott, mert Sack-rendszerű hátsó kormánya volt. Munkaszélessége 5 láb volt, napi munkája 5—5V2 hold. (A 13 soros Garrett 7 láb széles volt, egy pár lóval és egy emberrel 6V2—7 holdat vetett el naponta. 19 ) 1874-ben az amerikai Buckeye-sorvetőgéppel is kísérleteztek Magyarországon és az több gazdaságban használatba is került. Vetőszerkezete (a vetőtengelyen rekeszekben forgó korongok) a magláda alatt volt. A menynyiségszabályozás a vetőtengely eltolásával történt. Ez volt a tolókorongos rendszer első jelentkezési formája. Hibája volt, hogy a korongok hamar berozsdásodtak tokjaikba. Kipróbálták a magyaróvári gépkísérleti intézetben, szerepelt 1875-ben a békéscsabai, majd más vetőgépversenyeken, de szélesebben bevezetni Magyarországon nem sikerült, annak ellenére, hogy Amerikában a gyártó P. P. Mast (Springfield, Ohio) cég állítása szerint sík és dombos talajon egyaránt jól használták. 20 A mosoni Kühne-gyárnak nem volt könnyű dolga a külföldi vetőgépek egyre erősbödő versenyében. Az eladott gépek száma ennek következtében, főleg a kritikus 70-es években, a gazdasági válság-hullámoknak megfelelő ingadozásokat mutatott. Ezt mutatja a vetőgépgyártásra történt áttéréstől a századfordulóig évente eladott sorvetőgépeknek csak tízesekig pontos gyári kimutatása, amely nem tartalmazza az eladott szórvavető, egysoros és fészekbevető gépeket: 21 1864 ... 35 db 1874 ... 261 db 1865 ... 49 db 1875 ... 211 db 1866 ... 77 db 1876 ... 155 db 1867 ... 120 db 1877 ... 250 db 1868 ... 132 db 1878 ... 235 db 1869 ... 105 db 1879 ... 202 db 1870 ... 112 db 1880 ... 218 db 1871 ... .. ... 105 db 1881 ... 198 db 1872 ... 160 db 1882 ... 385 db 1873 ... 200 db 1883 ... 405 db 19 Löherer A.: A sorvetéshez. Gyakorlati Mezőgazda 1873. 7. sz. 20 Az amerikai vetőgépek jók voltak a maguk monokultúrás viszonyai között, ahol csak búzát vetettek azokkal. Nem úgy Magyarországon, ahol a váltógazdaság keretében a vetőgéptől sokfajta növény jó elvetése volt a követelmény. Az 1876. évi amerikai Centennial kiállításnak parádés darabjai voltak a vetőgépeik, amelyek annyira ismertek voltak versenyen felüli minőségükről, hogy a vetogép hazájából, Angliából nem vittek vetőgépet erre a kiállításra. 1878-ban a párizsi kiállításon a Farmers Friend nevű amerikai sorvetőgép kapott aranyérmet, amely erősen hantos, kavicsos, köves talajon is kitűnően dolgozott. Ez a fajta vetőgép tipikus volt Amerikában, de nem felelt meg a magyarországi követelményeknek és adottságoknak. (Oliver i. m. 653.) 21 OL IV. Kühne I. 14. cs. 1864—1900. eladási grafikon adatai alapján.
