Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
zetű gépeket készített, szintén Garrett rendszere szerint". :! Ez a szerencsés gondolat ugyan Nagycenken született, Bokor Nándor kovácsműhelyében, de a Kühne-gyár továbbvitte azt, további újításokkal alkalmazván a Garrett-szerkezetet a magyarországi talaj- és vonóerő-viszonyokhoz. A Kühneféle módosított Garrett-vetőgépet a magyaróvári mezőgazdasági gépkísérleti állomás 1871-ben megvizsgálta, és arról elismerő szakvéleményt adott, bár egy pár erős ló könnyű járatú földön is megizzadt egy 13 soros Garrett előtt/ 1 Amikor a kanalas vetőszerkezet helyét kezdte elfoglalni a merítőkerekes, és az 1873. évi bécsi kiállításon a német gyárosok által bemutatott cellás-kerekes síkvidéki vetőgépek kerültek a gazdák érdeklődésének középpontjába, a Kühne-gyár már a következő évben megkezdte az újfajta vetőszerkezetű Hungária Drill sorvetőgépek gyártását. Ez a vetőgép 1878ban a párizsi világkiállításról a vetőgépekre kiírt díjak közül a legnagyobbat hozta haza. A típust Havas művezető, később a Kühne-gyár konstruktőre és igazgatója szerkesztette. (A 80-as évek elején, amikor a gyár már 150-es munkáslétszámmal dolgozott, Havas kivált és Nyitrán alapított gépgyárat.) Később megépítették a Hungária Drillnek dombvidékre alkalmas változatát, a Hungária Balance Drillt, amelyet 1890-ben mutattak be a bécsi kiállításon. Ezek a vetőgép-típusok külországi piacokon is nevet szereztek a magyar vetőgépiparnak. „Ez volt az első műszakilag tökéletes és könnyű, a magyar viszonyoknak a maga nemében teljesen megfelelő gyártmány — írták a Kühne-gyár krónikásai. 3 — A Hungária Drill vetőgép vetőtárcsáit már egy darabból öntötték, peremükön a magnak megfelelő mélyedésekkel, de még így is öt sorozat kellett a különböző magvak elvetéséhez." A Hungária Drill a következő évtizedekben csak keveset változott, s még a századfordulón is széltében használták. Apróbb módosításokkal más gyárak is gyakorta utánozták. A Kühne-gyár, mint speciális magyar vetőgépgyár, gyártási kapacitására, üzleti forgalmára némi fényt vet néhány fennmaradt megrendelőkönyv adatainak összevetése. 6 Év Rendelések db M agy a r o r szagon eladva db Év hazai külföldi szórva vető 1 9 12 13 14 15 készpénz hitel Év hazai külföldi szórva vető soros V e t ö g é p eladás 1870 93 18 3 6 1 8 22 52 2 34 59 1871 94 18 4 6 — 6 27 — 41 5 5 45 49 1873 115 54 2 — — 4 27 2 67 9 4 67 43 1874 162 62 1 2 1 1 12 49 — 77 15 5 101 61 3 GL 1896. szept. 6, 13. 4 Thallmayer V.: A sorvetőgépek. Magyar-Övár 1896. 4. 3 Sárközi, Szigetvári, Szilágyi i. m. 36. ü OL IV. Kühne VIII. Egyéb vegyes iratok, Bestellbuch 1870/71. és 1873/74. és IV. sz.
