Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

32. A mosoni Pabst és Krauss gépgyár 1856-ban 32. Maschinenfabrik Pabst und Krauss in Mosón 1856. Kühne-gyár profilírozta magát. Kolozsvárott a Zattler S. cég még vetőekéket gyártott, a gerendelyre szerelt kétsoros vetőszerkezettel, amikor a mosoni gyárból már az ezredik sorvetőgép gördült ki 1872-ben; és a következő évben az erdélyi vetőeke és a Kühne-sorvetőgép egymás mellett képviselte, sok mással együtt, a magyar mezőgazdasági gépipart a bécsi világkiállításon.

1 A nagy eltérés nem egy kiállítás összeállításának esetlegességéből, hanem a gazdasági rendszer fejlődésének, ebből eredően az agrotechnika színvonalának az akkori országon belüli, szinte áthidalhatatlan különbségéből eredt. 1. A Kühne-vetőgépgyár és konkurrensei A Kühne-gépgyárnak, amely eredetét 1856-ig vezeti vissza,

2 1865-ben Bécsben kiadott árjegyzékéből tűnik ki először, hogy a gyár egyebek közt vetőgépeket is készít. A képes prospektus háromsoros vetőeke, négysoros mosoni dob vetőgép, sorvetőgépek és saját rendszerű kanalas vetőgép adatait tartalmazza. Ekkoriban határozták el, hogy a gyárat vetőgépgyártásra 1 EG 1873. 33. sz. 2 Sárközi Z., Szigetvári I., Szilágyi G.: A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története. Bpest 1959. 10. kk.