Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
sült hazánkban is . . . más részről némely, a gazdaság előmenetelére nézve igen fontos gépek s ezek között különösen a sorvető gépek, még ez idő szerint is oly hiányosan állíttatnak ki hazánkban, s a mellett oly nagy árúak, hogy a gazda azoknak beszerzésével czélját nem érheti el". Ki is mondták mindjárt határozatban, hogy a következő évi közgyűléssel kapcsolatban vetőgép versenyt rendeznek, amelyen — későbbi szakosztályi határozat értelmében — a vetőgép bírálatának a következő szempontokból kell történnie: 1. a vonóerő szükséglet 2. szerkezeti szilárdság 3. az átállítás és kezelés könnyűsége 4. a szerkezet célszerűsége 5. a munka mennyisége és minősége 6. a gép ára. Azt is elhatározták, hogy a gépészeti szakosztály kebeléből kiküldött bizottság időnként tanulmányutat tesz egy-egy gépgyárban és gépkiállításokon. A szakosztály írásban szólította fel az OMGE-tagokat, hogy a birtokaikon használt gépekre vonatkozó gyakorlati adatokat, megfigyeléseket küldjék be, különös tekintettel a vetőgépekre. A vetőgép verseny elmaradt, és az OMGE 1865. évi közgyűlésével kapcsolatban a Városerdőben (mai Városliget) rendezett állat-, gazdasági eszköz- és gépkiállítás 53 gépkiállítója közül mindössze hatan állítottak ki vetőgépet, azok is leginkább már ismert Garrett-sorvetőket. 123 Jobb hiányában a szaksajtó arról cikkezett, hogy Farkas István pesti gépgyáros amerikai Cahon-f éle kézivetőgépet állított ki. A nyakba akasztható amerikai vetőgépet Jurenák Pál gépkereskedő mutatta be először a pesti Köztelken 1862-ben. A fél mérő befogadóképességű garatzsák alatt, a vetődoboz kifolyó nyílása előtt, orsóhúros kézi vonópálca (más típusnál kerekes hajtókar) hozott forgásba egy bádog lapátkereket, az szórta ki a magot. A szórás szélessége 3 öl volt, a gép órateljesítménye 1 m. hold, ára 25 ft. Gerenday György, ,,a párizsi 1855-ki kiállítási bizottmány által oklevelezett gépész" ezen egy s más javításokat tett. Az OMGE bírálóbizottsága a mágócsi uradalomban próbálta ki a kézi vetőgépet. 2 x / 2 óra alatt hatholdas táblát vetettek el, a kelés egyenletes lett utána. Volt uradalom, amelyik akkoriban egyszerre öt példányban vette meg, és napi 14—16 holdat vetettek vele, míg a kézi szórt vetés napi normája 10 hold körül volt. Nagy hátránya volt a kézi vetőgépnek, hogy kerekei, mozgó részei 3—4 napi üzemelés után elkoptak. A következő évben Gerenday kerekek helyett lánc-áttételre szerkesztette át a gépet, amelyet aztán több pesti gépész gyártott 18—20 forintos áron. 124 Az effajta 123 Jegyzéke az OMGE által 1865... rendezett... kiállítás tárgyainak. Pest 1865. m OMGE 1862. nov. 21. választm. ülés jkve. GL 1862. jún. 15, dec. 21, 1863. márc. 1.
