Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

és eszközleltárban volt azonkívül 196 sorközi művelő szerszám., exstirpator, kultivátor, lókapa. egyebek, 104 borona (ezekből 49 vas), 40 henger, 19 aratógép, 6 garnitúra gőzcséplőgép. A vetőgépállomány is tekintélyes volt: 10 Garrett-sorvető, 4 Garrett-szórvavető, 4 seelowitzi sorvetőgép, 3 Weiss és Ungár gyártmányú sorvetőgép, 5 Hubazy-féle sorvetőgép, 1 Alban-rendszerű aprómagvető, 3 seelowitzi cilinderes repcevető, 3 kukoricavetőgép, összesen 33 vetőgép dolgozott a kisszállási birtokon. A gépesítettségnek ilyen kivételes foka mellett is az uradalom évről évre bővítette és újította vetőgép-park j át.

110 A Fehérmegyei Gazdasági Egyesület tagjaiból álló küldöttség végigjárta a megye nagyobb gazdaságait. 1865 őszén voltak Marton vásáron. Az uradalom 4439 m. hold területű volt, 3293 hold szántóval. Az 1862. óta bevezetett vetésforgó rendszerben 40% gabonát termesztettek. ,,Ezen gazdaság — mondja a delegáció jelentése — néműkép kísérleti állomásnak mondható", de bár Raymund József tiszttartó „mindenekről kész bárkinek felvilágosítással szolgálni", a rendszer csak pár éves lévén, végleges eredmények még korántsem álltak rendelkezésre. Annyit megállapítottak, hogy „a vetés Garrett-féle vetőgéppel tétetik és pedig búza, rozs, repcze, kukoricza, árpa; a here Albáni-féle szórógéppel; répára nézve ez idén Kutzerféle gép jó eredménnyel használtatott".

111 Az újfajta répavetőt Kutzer Eduard, Koburg herceg gyárainak felügyelője „szerkesztette össze". Alapelve azonos volt a Garrett-féle kanalas répa sorvetővel, de csoportosan vetett, 5—7 szemet egy fészekbe. Ezáltal jobban biztosította a növény tény észterület-igényét, de a terület kihasználtságát is. Űj megoldásban került a Kutzer-gép vetősarui mögé egy-egy kis fa- vagy vashenger, amely biztosította a csírázáshoz legalkalmasabb magágy kialakítását. A gép könnyű talajra könnyebb hengerekkel vagy hengerek nélkül is készült. Magládája osztott volt: 1—5 sorosan volt használható. Vonóerő szükséglete egy pár, könnyű talajon egy ló.

112 Az Eszterházy-uradalom lévai bérgazdaságában tett tanulmányútról készült jelentés megállapította, hogy az összes gabonát és a répát is öt Garrett-vetőgéppel tették földbe.

113 Dorner Ede 613 holdas bőnyi (Győr m.) birtokán Alban-típusú szórvavető és Garrett-sorvetőgépek voltak használatban.

114 Az OMGE birtokszemle-programjából való ismertetések természetszerűleg az ösztönző hatású példákat szedték csokorba. Ezekre a példákra éppen azért volt szükség, mert a mezőgazdaság egészének áttekintésében korántsem volt ilyen biztató a vetéstechnika fejlődése. Az egri érseki ura110 Ali. Ltár Kecskemét. A kisszállási uradalom iratai, Geräthe Rechnung 1865. 111 Kenessey: A martonvásári gazdaság leírása. FG 1867. 24—25. sz. 112 Kenessey: A Kutzer-féle répavető. GL 1866. okt. 25., 1862. márc. 3., ápr. 6. 22. 113 Kirándulás Lévára. GL 1866. dec. 19., 1867. aug. 7. 114 Gazdasági Tudósítások. GL 1867. okt. 16.