Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

sára kell egy vezető gyerek, egy hajtó ember és egy faros személy, aki lehet nő is".

10/1 A vetésnek többféle régi és új módja is élt ugyanabban az időben egy gazdaságon belül. Pest-Rákosi pusztán, a volt Festetics-birtokon, Zsivora György „volt csanádi főispány és hétszemélynök őmltsga" 573 holdas bérletén kézzel is és a Pesten Vidatstól 400 ft-ért vásárolt, 13 soros Garrettgéppel is vetettek, ugyanakkor harmad napszámért gyerekek a keresztbenhosszában vonatozott földön kézzel vetették a kukoricát és lábbal takarták be a magot. „Gazdasági gépekben és eszközökben nincs itt hiány, s a. mint látszik, a padláson sem hevernek," — jegyezte meg az ismertetés írója, nyilván arra célozva, hogy ez idő tájban sok újonnan beszerzett géppel nem tudtak mit kezdeni a gazdáik, mert nem ismerték ki rajtuk magukat, vagy nem tudták az esett hibákat kijavítani. Rákos-pusztán is megtörténhetett ez, mert a leírás szerint dobszerkezetű répa- és kukorica-vetőgépük is volt, de ez „csak ritkán alkalmaztatik",

105 nyilván azért is, mert a gyermek-munkaerővel kevesebb volt a gond és a költség a kukoricaföldön, mint a Williamson-rendszerű bádogszelencés vetőgéppel lett volna. A bólyi nagybirtok külfürgedi (Tolna m.) üzemegysége 1856-ban kapta az első vetőgépet, egy 13 soros kombinált Garrett-sorvetőt s hozzá bőven pótalkatrészeket. A 370 hold őszi vetésnek alig felét vetették el géppel, így is 38V2 mérő búzát, 1374 mérő rozsot takarítottak meg. Az 1858. évi „tavaszi vetés mutató" szerint 28 táblából mindössze négyet vetettek el géppel.

106 A pécsi káptalan bicsérdi, bükki gazdaságában a 60-as években 20, 30, 40 kr napszámért dolgozott árpavetésnél a „gáret gép előtt" az ökör- vagy lóvezető.

107 A piaristák öszödi gazdaságában 1868-ban kézzel is, géppel is vetették az őszieket. Géppel nagyjában egy holdra egy mérő magot szórtak ki, kézzel kb. másfél mérőt,

108 ami általában a szokásos norma volt. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület 1865-ben társas kirándulást rendezett a suránypatyi Károlyi-gazdaságba. 3556 k. hold volt a birtok, abból 2461 hold szántó. A zab kivételével minden gabonát vetőgéppel vetettek el, 13 és 19 soros Garrett-gépekkel. amelyeket nagyrészt az uradalom mesteremberei készítettek.

109 A 27 000 k. holdas kisszállási (Bács m.) uradalom, több mint 9000 hold szántóföldjével, jól gépesített nagybirtok volt. 1865-ben 194 db vasekével dolgoztak a földeken, ezek 2 kivételével Magyarországon készültek. A gép104 Eöri Farkas I.: A Garrett-féle 13 soros sorvetőgépek. GL 1864. 14. sz. IOJ Pest-Rákosi puszta ismertetése. GL 1862. aug. 31. 106 Pécsi Áll. Ltár, Bólyi birtok 252, 255. cs. Leletkönyv 1863. III. Gazd. 107 pécsi káptalan Itára 266. fasc. 108 Kaposvári Áll. Ltár. A magyar kegyes-tanítórend custodiatusi uradalma, gazd. érték. jkv. 1827—1933. 109 GL 1865. nov. 15, 29.