Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

egyenlítése és a fejlődés irányvonalának biztosítása tekintetében. Ezt a célkitűzést nem minden eredmény nélkül szolgálta az Egyesület birtokismertető tevékenysége, ami az egyes uradalmak szakszerű leírásában, jól működő birtokokra tapasztalatszerző csoportos kirándulások megszervezésében, vidéki kiállítások, gépversenyek rendezésében nyilvánult meg. 1860-ban jelent meg a „Jószágismertetés" sorozat első kötete, a 21 270 k. holdas mágócsi (Csongrád m.) Károlyi-birtok leírása.

103 A birtokon 1850 táján jelentek meg az első vetőgépek, együtt a cséplőgépekkel. 1859-ben a 11 711 hold házilag művelt szántóterületen, amelynek 43%-án gabonát, 11%-án kapásokat termesztettek, a vetőgépek megoszlása következő volt: Mágócs 2303 k. h. szántó 2 szórvavető, 1 sorvető Lajos-szállás 2248 k. h. szántó 2 szórvavető, 1 sorvető Lajos-tanya 1367 k. h. szántó 1 szórvavető, 1 sorvető Zoltántér 1378 k. h. szántó 0 szórvavető, 0 sorvető Árpádhalom 1678 k. h. szántó 1 szórvavető, 1 tengeri-, 1 repcevető Lajosszénás 1770 k. h. szántó 1 szórva-, 1 sorvető, 1 tengeri-, 1 repcevető Hegyeskirályság 967 k. h. szántó 0 szórvavető, 0 sorvető Eszerint az uradalomnak 15 vetőgépe volt, ezek között 4 sorvető, 7 szórvavető, 2 repcevető és 2 tengerivető. Mindezek beszerzési értéke 2730 ft volt. A repcevetőgépeket 24 ft-ért, a tengerivetőket 115 ft-ért, a szórvavetőket 130—150 ft-ért vették, az egyik sorvetőgép ára 510 ft volt, a többi darabonként 325 ft. A mágócsi uradalomban ebben az időben 2847 k. hold őszi búzát vetettek sor vetőgéppel, de nem kapálták. Az összesen 1417 hold árpát és zabot tavasszal, szórvavetőgéppel juttatták a földbe. A repcét, 1543 holdat, Garrett-sorvetőgéppel vetették és kapálták, ugyanígy az 1734 hold kukoricát és mindössze 81 hold répát is. A gépi vetés gazdaságosságáról számvetést tett Eöri Farkas Imre enyingi uradalmi tiszttartó is. Az uradalom műhelyében 1856/57-ben 13 db 13 soros Garrett-vetőgépet készítettek, ami 300 forintjával 3900 ft vételárnak megfelelő összeggel terhelte meg az uradalom számadását. 1863-ban elvetettek a 13 géppel 1323 m. holdon 1986 mérő őszi búzát. Kézi vetéssel 2646 mérőt szoktak vetni ugyanakkora területre, a megtakarítás tehát 660 mérő volt. 1857-től 1863-ig, hét év alatt, Eöri Farkas számítása szerint 4620 mérő búza volt a megtakarítás vetőmagban, annak pénzértéke 18 876 ft. Levonva ebből a vetőgépek készítésének költségét, a gépi vetés 14 976 ft-ot hozott az uradalomnak a 7 év alatt megtakarított vetőmag értékében. A vetőgép már 100 hold évi vetésterületen 2—3 év alatt visszatéríti a vételárát a kisebb vetőmagfogyasztásból. Az uradalmi műhelyben gyártott gépekkel egy pár ökör 7—8 m. holdat vetett el naponta. A vonóállatok „kiszolgálá103 Jószágismertetés I. A mágócsi uradalom. Pest 1860. 102, 129, 160. — Korizmics, Benkő, Morócz i. m. I. 1073—76. §§. 9 A vetés gépesítése 129