Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

Gubicz András gépész Pest, Lipót utca 41. Szórvavetőgép 126 ft Pabst és Krauss gazd. gép- és eszközgyár Mosonyban Alban-féle nagy szórvavetőgép 140 ft Krauss-féle 9 soros sorvetőgép egy erős vagy két gyengébb lóra 200 ft 3 soros répavetőgép, tetszés szerinti sor távolságra csoportosan vet 85 ft Krauss-féle dobos sorvetőgép finomabb magvak számára 80 ft Szijj Sámuel gépész Pest Ferencváros, Két-nyúl utca 11. Garrett sorvetőgép, vet 1 öl szélesen sovány földön 15, jobb földön 13 sort 520 ft Garrett-féle sorvető 13 soros 420 ft Szórvavetőgép, kefés, 14 láb széles 131 ft 50 kr Szórvavetőgép, kefés, 9 láb széles 99 ft 70 kr Clayton—

Shuttleworth gépgyárnokok Angliából Garrett-féle sorvetőgép lé-hintővel (ár nélkül) Egysoros amerikai kukoricavető (ár nélkül) A több mint 400 kiállított gép és eszköz közül a vetőgépekkel, cséplőgépekkel és rostákkal szeptember elején a tótmegyeri Károlyi-uradalomban próba-üzemelést tartottak.

69 Nem szerepelt a kiállítók között Ungár Gyula „cs. kir. szab. gépgyárnok" Pest, Dob utca 31., aki azonban ugyanakkor újságban hirdette, hogy mindenféle vetőgépet szállít és „a tartósságáért egy évig kezeskedik". Pálkuty András gazdasági gépész Üllői út 30. alatti műhelye „mint kezdő gépész" hirdette, hogy „legvégső pontig leszállított árakon" vállal rendeléseket, Hornsby-rostát, valamint szórvavetőgépeket 8—12%-kal olcsóbban, egyéb gépeket, ekéket „senkinél olcsóbban nem kapható árért".

70 A hazai vetőgépgyártásnak a gyártó üzemek számát illetően gyors ütemű kibontakozása után hamarosan jelentkeztek, egyelőre főként a kis tőkés üzleti verseny velejárói: egyfelől az itthon készült vetőgépek minőségi romlása, ebből következően a belföldi piac szűkülése, másfelől a külföldi vetőgépgyárak ügynökségeinek szaporodásával a magyar gépgyártó műhelyek összeroppanása. A hazai gépgyárosok a magyar birtokos osztály hazafiúi érzéseihez appelláltak. Ez hatásosnak bizonyult ugyan, mint üzleti fogás, de hátráltatta a gépesítés fejlődésének menetét. Amikor a Vidats-gyár még díjakat nyert vetőgépeivel a Gazdasági Egyesület kiállításán, a gyár Ci9 GL 1859. jún. 9. 70 GL 1859. júl. 7.