Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

26. Szórvavetőgép szállításra átszerelve 26. Eckerts Breitsämaschine zum Transport umgestellt készültek háromrészes magszekrénnyel, melyeket szállításkor egymás fölé lehetett rakni. A tengelyen 32 vetőcsiga 32 lyukon át hullatta a magot. Magyarország keskeny útjain sokfelé a saját járókerék-párja átszerelésével hosszában szállítható Eckert-féle német szórvavetőgépek voltak használatban, valamivel keskenyebb, kefés kivitelben,

57 mert az olcsóbb volt, mint a csigás szórótengelyes szerkezet. Voltak lengő magládás szórvavetőgépek is, egyenetlen, hullámos talajon kiegyenlítettebb magszórást biztosítottak, mint a rögzített magládák, ezek azonban drágaságuk miatt .kevésbé terjedtek el. Németország északi vidékein kedvelt vetőgép volt, Magyarországon is előfordult a Thornban, Dreiwitz és Rudolph gyárában készült Ducket-féle vetőkerekes szórvavetőgép, melyet az Eckert-gyár is készített a 70-es években Reid-féle kettős hajlítású magelosztó tárcsával. .Az utóbbi aberdeeni szórvavető néven vált ismertté (Reid gyára Aber-deenben volt, Skóciában). Eckertnek ezt a szórvavetőgépét először 1873•ban állították ki Bécsben és ezután terjesztették Magyarországon, ahol a 'Clayton és Shuttleworth budapesti lerakatában 170 forintért volt kapható. Egy lóval napi 9—10 ha volt a teljesítménye. Használatban voltak Magyarországon Smyth-féle szórvavetők is. Ezek vetőszerkezete kanalas volt, James Smyth suffolki gépgyárában készültek Peasenhallban. Ez a szerkezet elődeinél szilárdabb volt, nem voltak benne könnyen elpattanó rugók, mint a thorni típusban, sem gyorsan kopásnak induló kefék, mint az Alban- félében. 12 láb szélesen dolgozott. Gabonához, egyéb magvakhoz külön57 Korizmics, Benkő, Morócz i. m. III. 100.