Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

1852-ben 60 m. hold összterületű kísérleti táblákon vetett el először őszi gabonát sorvetőgéppel Jakabszálláson. A szórt vetéssel szemben negyedannyi vetőmag kellett, és a szemtermés mintegy 40%-kal több lett. 1854ben a meglevő 2 db, egyenként 4,5 láb széles angol vetőgépe mellé még kettőt hozatott, 6 láb széleseket. Utóbbiak „trágya vetésre" is alkalmasak voltak és darabonként 1000 ft-ba kerültek. A kisebbek egyike is kombinált volt, ára 640 ft, a másik csak szemvető, 400 ft. Horhy összesen 3040 ft-ot invesztált sorvetőgépekbe, amely összeg, saját számítása szerint, 184 ft híján, „már az első őszön visszakerült". Horhy 1856-ban folytatta kísérleteit, két egyforma minőségű és egyformán megművelt táblán. Szórvavetőgéppel elvetett 60 m. holdon 103 mérő búzát, ebből termett 641 mérő. A másik, 46 holdas táblán sorvetőgéppel 35 mérő árpát vetett el, a termés 674 mérő volt. „Ez idő óta a szórt vetéssel egészen felhagytam, és még nem volt okom ebbeli eljárásomat megbánni."

28 Nagycenken Hajnik János kísérleteket végzett a gabona kapás sorművelésével. Sorvetőgéppel vetett búzát, egy ölre 6 és 12 sort. Kétszeri kapálás, töltögetés után a hatsoros búza k. holdanként 21 ft 56 kr-ral több hasznot hozott, mint a sűrűsoros vetés.

20 Folytatott Hajnik összehasonlító kísérleteket a kézi és kapálás nélküli sorvetést illetőleg is, ennek eredményeit 1855-ben tette közzé. A kísérlet 432 holdon történt. A vetőmagmegtakarítás holdanként 3

/

4 mérő volt a kézi vetéssel szemben. Sorvetőgép után betakarított holdanként csekély híján 20 p. mérő szemet és 26 mázsa szalmát. Kézi vetés után 17—18 p. mérő szem és 24 mázsa szalma volt az eredmény, vagyis a sorvetés többlete 2—3 mérő szem és 2 mázsa szalma volt,, aminek értéke a magmegtakarítással együtt holdanként 14 ft termelési értéknövekedést jelentett.

30 Az ercsi Lilien-uradalomban 1854-ben már nagyüzemi méretekben, 2000 hold őszi gabonát vetettek el sorvetőgépekkel, „idővel pedig az egész gabonavetést sorvetőkkel akarják végeztetni".

31 A következő évben, 1855ben 1252 hold (á 1100 n.-öl) búzát, 536 hold rozsot, 692 hold árpát, 458 hold zabot vetettek el sorvetőgépekkel. Krieger Pál tiszttartó adatai szerint a; következő eredménnyel : Magmegtakarítás 1092 mérő 4 258 ft 15 kr Terméstöbblet, szem 6781 mérő 20 742 ft 26 kr szalma

32 5193 mérő 1 062 ft 27 kr Összesen 26 063 ft 09 kr Gépi vetés költségtöbblete 1 873 ft 43 kr Gépi vetés tiszta haszna 24 189 ft 26 kr 28 A Nógrád megyei Gazdasági Egyesület 1864. okt. 6. Losoncon tartott ülésén; Horhy Antal „A sorvetőgép és sorvetésről" c. felolvasása. GL 1864. dec. 28. 2u Hajnik János: A czenki gazdasági gépek ügyében. GL 1854. aug. 10. 30 Hajnik János: Czenkről gabona sormívelés érdekében. FG 1855. nov. 8. 31 Adalék gazdasági állapotaink ismertetéséhez. VIII. GL 1860. nov. 1. 32 A GL 1855. szept. 27. számában (459. 1.) 5927 mázsa, uo. okt. 1. 482. 1. jegyzetben) javítva 5193 mázsára.