Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

Bevezetés

egységet fogtak össze, mint tájegységünk. így a XV. században a füzéri adókerület a megyének csaknem egyharmadát foglalta magába.

11 A dicalis összeírások, a dézsma-jegyzékek, az urbáriumok jellegüknek megfelelően nagyobb vagy ritkábban kisebb területeket emlegetnek mint a Hegyköz. Az összeírt vidéket évszázadokon keresztül a központot képező füzéri vár nevével jelölték meg. Ez megmaradt még akkor is, amikor az 1918-ig meglevő Füzéri-jár ás székhelye már régen máshol volt. A Hegyköz a református egyház szervezetében sem képezett önálló egységet, mert a XVII—XVIII. században a Zempléni Egyházmegyéhez számolták, míg a XIX. század első felében az úgynevezett Kovácsvágásijáráshoz a következő községeket sorolták: Erdőhorváti, Alsó-, Felső-Regmec, Vily, Vitány, Radvány, Pálháza, Kovácsvágás, Kajata, Biste, Pusztafalu, Füzér, Nyíri, Komlós, Bózsva, Telkibánya, Zsujta, Abaújvár, Pányok.

12 E terület tehát délfele tájegységünknél nagyobb és nyugatra a Hernádvölgyébe is átterjedt. Feltehetjük, hogy az elnevezés elsősorban 1. A Hegyköz falvai: 1. Füzér, 2. Pusztafalu, 3. Hollóháza, 4. Füzérkomlós, 5. Füzérkajata, 6. Nyíri, 6 ja Kápolna-puszta (ma tsz központ), 7. Filkeháza, 8. Nagybózsva, 9. Kisbózsva, 10. Pálháza, 11. Füzérradváhy, 12. Kishuta, 13. Nagyhuta, 14. Kovácsvágás, 15. Vágáshuta, 16. Telkibánya, 17. Vily-Vitány, 17ja Vily, 18. Felsó'regmec, 18ja Mátyásháza, (ma összeépült Felsőregmeccel), 19. Alsóregmec, 20. Mikóháza, 21. Széphalom, 22. Rualabányácska (a többi térképen is a számok ugyanezeket a falvakat jelölik)