Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

Jegyzetek

rokban dolgoznak vagy otthon kaszát, kapát, csákányokat, patkókat, szegeket készítenek ... Fényes Elek, Magyarország statisztikája ... 3 :11. Pest 1837. 316.1815: A' szegényember 5—6 kaszaválasztás után még, mely abból áll hogy a' kőhöz vagy más vashoz pendíti, vagy pedig az atzéljávai megkartzollja. Kasza és (felföldi fogatlan) sarló kalapálás'a. NG. 1815. 1 :183. 317. Vö. Ikvai Nándor i. m. 34—35. 318.1592: Ha az sarló vagy kaza igen feketedik, hogy vagya az füvet, esőt iegyez. NySz. 2 : 137. 319. Vö. Ikvai Nándor i. m. 38. 320. Balassa Iván, A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. E. 60 (1949) 110 kk. 321.1802—1832 (összehasonlítás): A szénára nézve az a' külömbség, hogy akkor (1802) öszveséggel fizettek eggy szekér szénát: most pedig (1832) 23 Tsomót. F. SKL. Díj levelek. 322.1802: Van az Aranyoskán egy darabka (ti. rét), meg terem egy abrosszal. Kv. SKL. Díjlevelek. 323.1846: osztró, ágas fa a lencsét rakják rá'. Kéked, Zsujta, Abaújvár stb. MG. 1846. 2 : 1053. 324. Kniezsa István, A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1 : 268. Bp. 1955. 325. MTsz. 326.1842: Akármelyik paraszt ember el tudja készíteni topolya, nyár vagy akármilyen fanemből, amint lekaszáltatik a lóher azonnal a leállítgatott szárítókra rakatik. Sokszor egy boglya nagyságban. Az alján egy kis rést hagynak ki, hogy ne álljon egészen a földön a lóhere. MG. 1842. 678. Puszta-Szikszó Abaúj m. 327. Podolák, Ján i. m. 574—5. 328. Ikvai Nándor i. m. 47—48. 329. MTsz. 330. Kniezsa István i. m. 1 :742. 331.1670: Ugyanazon az udvaron Marháknak való Istállók, Olak, Sopok, no. 7. Dongó Gy. Géza, Zemplén vármegye történeti földrajza. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 13 (1908); 166. 332.1871 : Egy Sop pinczével együt sertés ól... H. MÁL. Úrbéri iratok. 333.1809: A Csűrös kertnek déli részében vagyon egy tágas és magos széna tartó Pajta szalma fedél alatt ágasokra építve, az oldalai veszszővel vannak bé fonva, 10 öli hoszszúságú, és 4 öli szélességű; ezen is nagy két fele nyíló Fenyő Deszka kapu vagyon sark vasakkal Reteszel és egy Lakattal. Középszerű statusban vagyon. OL. KL. Lad. 87. No. 84. F. 334. Vö. Ikvai Nándor, i. m. 49. 335. Podolák, Ján, Pol'nohospodárstvo. Banícka dedina Zakarovce. 75, 97. Bratislava 1956. 336. Manninen, I, Die Sachkultur Estlands. 2 :142—4. Tartu 1933. A tengeri halászok példáját említi, de így van a szlovákiai bányászfalvakban is. Vö. Podolák, Ján i. m. 121. 337. Kovács László, A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ. 29 : 31. 338. Frankowski, E, Hakenflüge in Polen. 1. Poznan 1929. Moszynski, K, Kultúra Ludowa Slowian. 1 :169, 172. Krakó 1929. 339. Falkowski, J—Pasznycki, B, Na prograniczu temkowsko—Bojkowskiem. 26. Lwow 1935. — Érdemes megjegyezni, hogy a cipekedésre szolgáló magyar zajda „háti batyu", mely a Hegyközben és az attól délre eső területeken is ismeretes, egészen a lemákokig nyomonkövethető. L. uo. 122. 340. Kunz, Ludvik, Staré zemëdëlstvi na Valassku. Valassko 1955. 16—19. — L. még Lecko, Ján, Národopisky pohl'ad na Orlavé. Národopisny Sbornik 1943. 96—101. — Sirovátka, Oldfich, Zemëdëlskié hospodareni horniku Sobèsovich. Radostná zemë 4 (1954): 1—6. 341. Gajek, Józef, Zarys etnograficzny zachodniej czes'si Podola. 119. Lublin 1947. — Podolák, Ján: i. m. 75. 342. Balassa Iván, Der Maisbau in Ungarn. AE. 5 : 125.