Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése

Község név Lakosság száma A teljes határ kh-ban A teljes szántó kh-ban Búzavetés kh-ban Árpavetés kh-ban Zabvetés kh-ban Kukoricavetés ! kh-ban Rozsvetés kh-ban Tehén Egyéb szarvasmarha J3 3 —> Sertés •o Filkeháza 168 772 393 74 29 25 20 12 36 35 42 23 Füzér 792 6530 1143 388 99 47 53 48 215 210 52 277 35 Füzérkajata 409 1509 537 211 55 52 45 26 129 111 106 18 Füzérkomlós 350 946 432 168 44 34 37 30 78 94 74 36 Füzérradvány 652 1392 691 208 118 18 74 65 158 132 1 283 10 Hollóháza 760 401 218 68 46 8 17 26 107 74 100 22 Kisbózsva 106 1326 165 43 16 15 8 10 26 47 39 4 Kishuta 397 3441 82 33 3 3 3 5 78 44 126 6 Kovácsvágás 850 3666 957 279 88 74 60 93 129 155 506 286 138 Nagybózsva 372 1570 387 122 48 37 34 16 81 73 8 130 32 Nagyhuta 268 3543 110 48 10 3 5 73 29 59 6 Nyíri 608 2900 885 257 104 67 67 65 192 222 22 300 22 Pálháza 735 1163 508 181 84 50 58 52 105 116 58 265 68 Pusztafalu 549 1141 580 289 68 18 25 48 178 136 167 20 Vágáshuta 283 347 212 53 24 15 32 93 42 94 3 Összesen: 7299 30647 7300 2422 836 448 519 533 1678 1520 647 2348 443 falu alatt valóságos új település keletkezett. A házak száma éppenúgy megnövekedett, mint a legtöbb helyen a lakosságé. A modern bútorzat, a rádió évről évre nagyobb tért hódít. A statisztika pontosan megmutatja a felszabadulás utáni Hegyköz néhány jellegzetes vonását. A lakosság adataiból azt olvashatjuk ki, hogy vannak községek, melyek egyáltalában nem gyarapodtak (pl. Kisbózsva, Filkeháza, Füzérkajata, ugyanúgy Vágáshuta, ahonnan jelentős volt a Szlovákiába történő kivándorlás a felszabadulás után). Nyíri lakossága ma sem több, mint 1626-ban volt. A többi falu lakosságának jelentős gyarapodása (pl. Hollóháza, Füzér stb.) országos átlag színvonalán áll. Itt említem meg, hogy a Hegyköznek, miután a XVII. század végén Füzér-vára megsemmisült, nem alakult ki központja. Most úgy látszik, hogy Pálháza fogja egyre inkább a központ szerepét betölteni fekvése és más szerencsés adottságai révén (Ipartelep, perlitbánya stb.). Ez ma már kifejezésre jut a többi falvakhoz viszonyított erős lakosság gyarapodásában, iskolaépítési terveiben stb. A Hegyközben ma is az erdő az uralkodó, hiszen a szántóföld az összes területnek még egynegyedét sem teszi és alig jut egy-egy lakosra egy holdnyi szántó. Az állatállomány összetételét vizsgálva, annak emelkedését állapíthatjuk meg, bár vannak olyan községek, ahol az 1626. évi színvonalat nem tudták elérni (pl. Pálháza, Filkeháza, Füzérkomlós) pedig a lakosság — Filkeházát kivéve — mindenütt több, mint akkor volt. Az