Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

hazavinni, elhátalták, a többit pedig a helyszínen összegyűjtve elégették. A hamut nagyon jó trágyának tartják. Az első alkalommal águskapával felpuhított területet valamiféle kapásnövénnyel, többnyire krumplival ültették be. Az irtásnak másik, ma is általánosabb formája, amikor a megpihent parlagot a helyenként jelentkező bokroktól megtisztítják. Ez többnyire ortókapával történik, a csip-csup gallyakat nem érdemes hazavinni, ezért rögtön, vagy megszáradásuk után a helyszínen eltüzelik. Az újonnan felfogott parlagot először' kapával lazítják fel, s úgy vetik be valami kapásnövénnyel. Láttuk tehát, hogy a Hegyközben vannak olyan falvak, melyek három fordulóban művelték földjeiket, de vannak olyanok is, ahol ennek nyoma sincs, mert földjeik irtásos eredetűek. Azokban a falvakban is, ahol a három nyomás meg volt, az irtás jó ideig kívül maradt a nyomásos gazdálkodáson. De az irtásokon kívül időről időre más olyan földek is voltak, 11. A föld felvágása csákánnyal. Nagyhuta. Balassa I. felv.