Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

7 ? C à \ \ \ j \ 3. A kél nyomásos rendszer előfordulása Abaúj megyében 1715-ben: 1. Baskó, 2. Alsóvadász, ?>. Arka, 1. Alsónovaj, 5. Alsótőkés, 0. Kassabéla, 7. Jászőújfalu, 8. Zsebes, 9. Alsólánc, 10. Mikóháza mint korábban, 1717-ben is a „Majorság földek három Nyomásban találtattak".

9

" 1809-ben azt írják, hogy ,,Ezen Helység határa a Mezőre nézve három nyomásokra szolgál, úgymint Felső-, Alsó- és Középnyomásokra".

100 1826-ban: ,, . . . a Helység határa három fordulóban lévén felosztva a Mlgos Uraság Allodialis Szántó földjei is ezen felosztás szerént három osztályba használtatnak mindenféle őszi és tavaszi veteményekkel".

101 Ez a beosztás, mely őszi, tavaszi és ugar határból állott, egészen a második világháború végéig megmaradt. Az őszi után a föld ugarnak maradt és aratás után mindjárt ráhajtották a jószágot, mely a beszorulásig járta, éppen úgy, mint következő tavasszal. Mikor aratás előtt jól megázott, akkor felszántották, majd újra kapott egy szántást, végül akkor szántották fel ismét, mikor vetni akartak bele. Az első világháború után megváltozott a helyzet, mert ugar nélküli háromnyomásos rendszer lépett az előbbi helyébe és ez egészen 1960-ig tartotta magát. Eszerint is a határ három részre oszlik: 1) őszi búza, 2) rozs, tavaszi árpa, zab, 3) kapás, lóhere, bükköny. De ez nem jelenti azt, hogy az ugarolás teljesen megszűnt. A határban mindig volt és van egy-egy darab ugar, melyet a gazdája nem vetett, hogy pihentesse a földjét. Ez később is gyakran előfordult, csak ezen már nem mindenki legeltethetett, hanem csak a föld gaz3 Földművelés a Hegyközben 33