Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)
Jegyzetek
85. Korponay János i. m. 1 : 326—29. 86. Uo. 1 : 329. 87. Az adatok Borsod—Abaúj—Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1956. Miskolc 1957. c. nagyon értékes kiadvány alapján állítottam össze. 88. Az adatok Borsod—Abaúj—Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1960. Miskolc 1961. c. kiadványból származnak. A termelőszövetkezetek megalakulásáig a mezőgazdasági statisztika alapja a falu és annak határa volt. Ebben a kiadványban már a termelőszövetkezetek adatait kapjuk és ezzel az összehasonlítás lehetősége a korábbi évekkel meg is szűnt. Először is nem ismerjük azoknak a községeknek adatait, melyekben a termelőszövetkezetek nem alakultak meg (H., Kh., Nh., Vh.), másrészt vannak olyan falvak, melyeknek közös termelőszövetkezetük van (pl. Nb. és Kb.), évenként történnek további összevonások (pl. Ny. és Fk.), ami még azt is megnehezíti, hogy a korábbi évek termelőszövetkezeti adatait a későbbiekkel összevethessük. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a statisztikából kimarad a még meglevő néhány egyéni gazdálkodó, az Állami Erdőgazdaság stb. adata, akkor látjuk igazában, hogy manapság még a korábbi éveknél is nagyobb nehézségekkel kell megküzdenie a kutatónak, hogy nem is pontos eredményeket, de legalább tendenciákat érzékeltessen a statisztika segítségével. 89. Borsod—Abaúj—Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1962. Miskolc 1963. Nyíri adatainak jelentős megnövekedése onnan származik, hogy termelőszövetkezete időközben a Füzérkomlóséval egyesült. Az állatállományra vonatkozó adatok felvételi ideje 1963. március 31. 90. Borsod—Abaúj—Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1962. Miskolc 1963. 91. Belényessy Márta, A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. E. 65 : 410. 92. Belényessy Márta, Angaben über die Verbreitung der Zwei- und Dreifelderwirtschaft im mittelalterlichen Ungarn. AE. 5 :185—8. 93. OL. Regesta Decimarum. 1558/1. 94.1623: Vagion harom niomas, de chiak az eggiken, az közép mezőn vagion 4 hold főid. Ny. — Vagyon harom niomas. F. — Vagion harom niomas. Az eggiket hijac kő kut niomasnac ... A masic niomast Oh Teleknec hijac ... Az harmadikat hijac Kis Mehesnec. Fe. SKL. Zempléni Egyházmegye Vizitációs jkv. 95. Mokkái László, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1631—1648. 224. Bp. 1954. 96. 1680: Agri dantur in tribus Calcaturis in Singula Calcatura triginta Agri prototidem Cub Cassov inseminandis. OL. U. et C. 56/8. 97. OL. Acta Decimarum 1696. Abaúj m. 904—10. Pl. Fr.: Agri pro Tribus Calcat. 98. OL. Arch. Regn. DD. 1. 1715. évi összeírás. Mikóházát kétnyomásosnak jelzi, korábban mint láttuk háromnyomásos. Az 1720. évi összeírás azt mondja róla, hogy mindenben olyan mint Nyíri, az pedig háromnyomásos. 99. OL. KL. Lad. 21. No. 108. 100. OL. KL. Lad. 87. No. 84. 101. OL. KL. Birtokosztály 1826. 102. OL. KL. Birtokosztály 1826. 103.1809: Ismét az Inscriptionalistáktól irtás földek 95. OL. KL. Lad. 87. No. 84. 104.1861: Csöke László Nyiri lakos előadván, mikép értelmesebb és czélszerűbb gazdálkodást űzni óhajtván az szántóföld-rét és legelőbeli illetőségét egy tagban magának kiadatni kérte, — községi bíró pedig, a község nevében azon kérését terjesztette elő, a végrehajtó küldöttséghez, hogy a határ minősége külömbségének kiegyenlítése tekintetéből az úrbéri szántóföldben illendőség három nyomásban, és minden nyomásban három darabba adatassék ki — a rétek pedig szinte három nyomásban, hanem csak egy-egy darabba — és aszerint a lelkészi és tanítói birtok is kihasítandó leend — Az egyházi öszves birtok pedig egy tagba kiadatni kéretett. MÁL. Úrbéri iratok. Ny. 110.
