Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A vetemények

110. Burgonyaszedés. Füzérkajata. Balassa I. felv. pet játszott.'

270 Mivel a Hernád menti falvak közvetlen kapcsolódtak egyikmásik hegyközi községhez, ezért néhánynak határában régebben nagyobb mennyiségben vetették a lencsét.

271 Jelentőségét bizonyítja az is, hogy mint szántóföldi növény után a XIX. század elején kilencedet és tizedet kellett fizetni.

272 A termelésére mindenütt emlékeznek, de már csak Nyíriben találtam néhány olyan gazdát, aki egykor maga is vetette. Eladásra termelték, mert drágább volt, mint a búza. Pálházán takarmányul a jószágnak is adták. Legnagyobb mennyiségben Pány okhoz, Abaúj várhoz, Kékedhez vagyis a lencse hazájához közeli hegyközi falvak vetették. A lencsének egy-egy határon belül jól bevált területét ismerik. így Nyíriben a Tető nevű határrészen termelték, ezelőtt harminc évvel még elég nagy mennyiségben. A lencsét nem szabad friss istállótrágyás földbe vetni. Manapság műtrágyázzák. Kézzel szórják, majd jól elboronálják. Míg virágba nem borul addig olyan sűrű, hogy mind kiöli a gyomot maga közül. Később, különösen, ha éveken keresztül ugyanabba a földbe kerül, elgazosodik, úgy-