Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A vetemények

108. Burgonyàultetés barázdába. Komlóska. Balassa I. felv. A krumpli termelésére nem mindenféle föld alkalmas. Minden falu határában vannak olyan területek, melyen különösen szépen díszlik. így pl. Nyíri határában burgonyatermelésre legalkalmasabbnak tartják a Bödönkút, Nagyestán és Malomhegyi megett nevű dűlőket. Itt ha esik az eső vagy ha szárazság van, mégis jó termést takarítanak be. Minden időben lehet dolgozni ezeken a földeken, még akkor is, ha nemrégiben állt el az eső. A krumplit lehetőleg frissen tárgyázott földbe ültetik, mert az itt termelt növények közül ennek van erre a legnagyobb szüksége. Régebben kizárólag kapával ültettek, újabban ekebarázdába, mégpedig minden harmadik fogatásha, rakják a sorokat. A krumplit hacsak lehet háromszor kapálják és a másodszori kapáláskor feltöltögetik. Az ekekapa napjainkban erősen terjed. Nyíriben először 1940-ben lókapáztak krumplit. A sok eső következtében nagyon összetorlódott munka miatt a faluban