Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - Az aratás és hordás

lyen el is marad, különösen, ha a csűr középső része a szekérszín szerepét is betölti. Kétméteres hatalmas horgas fák tartják, a ma már ritkuló, leppetőt, mely megakadályozza, hogy az eső, télvíz idején pedig a hó beverjen a csűrbe. Néhol a csűr oldalához pévatartó is kapcsolódik. A behordott szálas gabonát a csűrfiókban helyezik el, szépen sorjában egymásra rakják a kévéket, mint a cserepet a háztetőn, hogy ne legyenek benne bukkanok, üres részek. így a helyet is jobban kihasználják, a nedvesség és az egér is nehezebben fér hozzá. Az egérrel a csűrben különben sok baj van, ezért néhol hordáskor az első kévét ezzel a mondással dob84. Egyfiókos, rovatos csűr alaprajza. Nyíri. (Felmérte Balassa M. Iván) 85. Egyfiókos kőcsűr. Nyíri. Balassa I. felv.