Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - Az aratás és hordás

(P., M.) előfordul az is, hogy a meredek földre a szekér nem tud beállni, ezért sokszor nagyobb távolságra is ölbe kell vinni a kévéket. Ilyen esetben ponyvát nem használnak és ez jobbára a férfiak dolga. Az élet behordása a Hegyközben általában szekérrel történik, amit éppen úgy készítenek elő hordásra, mint a szénabetakarításlkor szokták.

229 A lajtorjás szekér alját először is kévékkel kibélelik, ebbe bele megy két kereszt is, majd kalászával befele rakják a kévéket és annak a közepét újra kibélelik. A nyomó rúddal való lekötés pontosan ugyanúgy történik, mint azt a szénahordás esetében lentebb látni fogjuk. Régebben, mikor még egy kereszt egy mázsát adott, legfeljebb három vagy négy keresztet tudtak felrakni, manapság a sokkal kisebb kévés keresztekből 7—8 is felfér. A Hegyközben azt tartják, hogy a tőlük délre eső falvakban már csak 77. A megrakott szekér lekötése elölről. Pálháza. Balassa I. felv.