Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Gócsáné Móró Csilla: Vajdahunyadvártól a Vajdahunyadvárig. Blaskovich-gyűjtemény a Vajdahunyadvárban
900 kiállítójának mintegy 15 000 kiállított tárgyát a legnagyobb gonddal 1896. november 15-től visszaküldték. Minden gondoskodás és elővigyázatosság ellenére egy kámeával díszített, 17. századi gyűrű elveszett. Öszesen 233 db gyűrű szerepelt a kiállításon, de ennek az egynek az eltűnése is gondot okozott, a gyűjtő számára érzékeny kárt jelentett. A szervezőbizottság ezért megkért minden kiállítót, hogy alaposan vizsgálja át a visszaküldött tárgyakat, és annak eredményéről bizalmas értesítést adjon.29 (Arról nincs adatunk, hogy a bizottság megtalálta-e a keresett tárgyat.) Az ezredéves bemutató bezárása előtt nemzetközi zsűri értékelte a kiállítók érdemeit a kölcsönzött anyag értéke, mennyisége alapján. így millenniumi nagy érem adományozását szavazták meg 59 személynek, kiállítási érmet kapott 154 fő. A többiek (kb. 780-790 fő) elismerő oklevélben részesültek. Ilyen díszoklevél érkezett Blaskovich Gyula nagybányai lakására is. Ez az elismerés korabeli keretben ma a tápiószelei Blaskovich-kúria múzeumi, állandó kiállításán látható, és hirdeti egy köznemesi família értékrendjét, műgyűjteményt létrehozó, haladó szellemiségét, az ezredéves kiállításban való közreműködését. A kor legfontosabb nemzeti kiállításának megrendezéséhez nyújtott közreműködésével Blaskovich Gyula „igazolta” Pulszky Ferenc gondolatát, hogy a nemesség, kiváltképp a köznemesség hivatott a nemzeti múlt emlékeinek őrzésére, felkutatására.30 Hogyan jött létre ez a köznemesi kollekció? Mikor kezdtek a Blaskovichok művészeti, történeti tárgyakat gyűjteni? Honnan származtak, és hol éltek a millennium korában? Az alábbiakban rövid összefoglalását adjuk annak, hogy honnan származott Blaskovich Gyula (1843—1911), aki olyan műgyűjteménnyel rendelkezett, hogy a millenniumi kiállításon néhány darabbal bemutatkozhatott. KIK AZOK A BLASKOVICHOK? A Blaskovich-család nevét három olyan magyar örökség jelzi, amire a 21. században is büszkék lehetünk. Az első még Széchenyi gróf terveinek megvalósulásához, a magyar lóversenyzés és telivértenyésztés megteremtéséhez kapcsolódik. Ez a páratlan örökség Kincsem, a verhetetlen csodakanca. Az angol telivér 1874-ben Tápiószentmártonban a Blaskovich-ménesben látta meg a napvilágot. A híres kanca relikviái a Blaskovich-fivérek által 1952-ben alapított tápiószelei Blaskovich Múzeumban és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban láthatók, csontváza pedig a Vajdahunyadvárban tekinthető meg. 29 TBM Td. 69.21.23.11. Ezredéves Országos Kiállítás Történelmi Főcsoport igazgatójának levele 1897. február 6. 30 Pulszky Ferenc: A műgyűjtemények hasznairól. Athenaeum, Budapest 1838. 148
