Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Gócsáné Móró Csilla: Vajdahunyadvártól a Vajdahunyadvárig. Blaskovich-gyűjtemény a Vajdahunyadvárban

a nagyszabású kiállítást.13 A Vasárnapi Újság 1896. május 17-i száma így értékelte az ünnepi hét eseményeit: „Magyarország ezredéves fennállása a diadal ünnepe a magyar nemzet kitartásának, erkölcsi erejének és egyúttal a nyugat kultúrájának.”14

A történeti és művészeti emlékeknek még soha sem látott mennyisége gyűlt össze az országos tárlatra. A történeti főcsoport kiállítását a Vajdahunyadvár fogadta be. A millenniumi bemutató szenzációt jelentő, legnagyobb közönséget vonzó attrakciójának számított az ország históriáját közreadó történelmi kiállítás. Az Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár, a történelmi főcsoport épületegyüttese méltó környezetet biztosított a nagy ívű bemutatónak - értékelte a színhelyet Fehér György, a múzeum főigazgatója 100 évvel később.15 A történeti főcsoportból először a reneszánsz rész készült el, majd a csúcsíves szárny, végül a Mária Terézia-kori barokk épület.16

A nemzeti história szimbolikus épülete „erős várként” emelkedett a Városliget Széchenyi-szigetén - jellemezte a Vajdahunyadvár épületét Sinkó Katalin a millenniumi kiállításról írt kitűnő tanulmányában.17 Véleménye szerint a millenniumi történeti kiállítás célja az volt, hogy a változó világban az eszmék állandóságát érzékeltesse, s a múlt emlékeinek segítségével láthatóvá tegye az eredendően láthatatlant, a nemzet haladását, a történelem fejlődését.

A Vajdahunyadvár reneszánsz és csúcsíves (gótikus) épületrészeiben 1984 darab műkincset adtak közre. A reneszánsz épület földszintjén 3256 db, az emeleti részén 3499 db tárgy alkotta a bemutató anyagát. Blaskovich Gyula történeti és művészeti emlékeit a reneszánsz épület földszintjén tekinthette meg a korabeli látogató.

A szervezőbizottság válogatása után a millenniumi kiállítás történeti főcsoportjának tárlatán 21 darab Blaskovich-műtárgy szerepelt. A kiállítás hivatalos katalógusából ismerjük mindet.18

A fővárosi Vajdahunyadvár az országos bemutató idejére a következő emlékeket fogadta be a Blaskovich-gyűjteményből:

13 Pölöskei Ferenc: A dualizmus válságperiódusa (1890-1918). In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2003. 497.

14 Vasárnapi Újság 43. (1896: 20. sz.) 1896. május 17.

15 Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007. Szerk. Estók János. Bp. 2007. 10.

16 Rasch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár és tervezője, Alpár Ignác. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005—2007. Szerk. Estók János. Bp. 2007. 23.

17 Sinkó Katalin: „A História a mi erős várunk.” A millenniumi kiállítás, mint Gesamtkustwerk. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp. 1993. 132.

18 Gócsáné Móró Csilla: A magyar köznemes tárgyi világa. A tápiószelei Blaskovich Múzeum története 1952-2002. In: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok. Szerk. Farkas Rozália. Szentendre 2004. (Studia Comitatensia 28.) 41.

145