Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Vörös Éva: "Lesben." Vadászati témájú fényképek a Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
díszíti, az udvarok belsejében pedig emeletes csűrök, magtárak hirdetik a nép jólétét”.40 A birtok korszerű gazdálkodása, fekvése és kiváló természeti adottságai összességében kedvező feltételeket biztosítottak számos uralkodó és arisztokrata előkelőség számára a vadászatokhoz: 1893 óta Albert szász király, Lipót bajor herceg, II. Vilmos német császár csakúgy, mint Ferenc József,41 valamint Frigyes Ágost szász király és Alfonz spanyol király a birtok vendége volt több alkalommal is. A vadállomány legjelentősebb állata a szarvas volt, még kiállításokon is mindig feltűnést keltett egy-egy Bellyén elejtett vad.42 De a víziszárnyas és az apróvad is számottevő tényező volt. Ezekről az eseményekről a Vadászat és a Vasárnapi Újság folyamatosan fényképekkel illusztrált tudósításokat közölt. A publikált felvételek csoportképei43 pontos leírásokat adtak a vadászaton éppen résztvevő személyekről. A képek az esemény egy-egy fontos mozzanatát is megörökítették, pl. folyón történő átkelés, portyázás, a teríték bemutatása stb. A gyűjtemény egyetlen felvételt őriz Ferenc József magyar király gödöllői vadászatáról. A csoportkép44 készítésének pontos éve és fotográfusa is ismeretlen. A fényképhez kapcsolódva azonban érdemes felidézni a korszakra jellemző vadászatok menetét és mind azt a lehetséges információt, melyet egy vadászati témájú fénykép közvetíthet. Ebben az esetben a személyek nevét pontosan feltüntették, így könynyen beazonosíthatóak:45 Kertzl József, Őfelsége házi orvosa, udvari tanácsos, Ludvigh Gyula tanácsos, gróf Paár Ede, Őfelsége főhadsegédje, Ferenc József, Lipót bajor királyi herceg, gróf Alberty ezredes, herceg Lichtenstein Alajos, Kalina Károly királyi erdőmester, Pollner Lajos királyi tanácsos, Deininger Imre udvari tanácsos, Tegzhe Lajos udvari orvos, Pettera Hubert, a gödöllői császári és királyi udvari vadászati hivatal főnöke és Onody Géza királyi erdőmester.46 Közismert tény, hogy Ferenc József nagyon kedvelte ezt a vadászterületet, ahol szarvas, vaddisznó, fácán és apróvad is akadt bőven. Vadászatáról számtalan tudósítást olvashatunk: már hajnalban befogatott a hintóba, és indult vadászni. Elszánt kitartással órákon keresztül lesben ülve várta a vadat. Szarvasra egyszer lőtt, és mindig talált. Vaddisznóra általában délután vadászott, és 80-90 lépés távolságból terítette le. Amikor például a fent nevezett meghívott társaival indult vadászni, akkor egy kijelölt területen rang szerint, hosszú vonalban álltak fel a résztvevők, s így várták, hogy a hajtok munkájának eredmé-40 Vasárnapi Újság 50. (1903: 38. sz.) 626. 41 Uo. 42 Vadászat 3. (1903:18. sz.) 261. 43 Vasárnapi Újság 50. (1903: 39. sz.) 645. 44 Leltári száma MMgMK EF 10343. 45 A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában is található egy példány a fényképből. Az ottani adatok alapján 1895 novemberében készítette a felvételt Erdélyi Mór. A kiegészítő adatokat és a pontosítást köszönöm lektoromnak, Tomsics Emőke főmuzeológusnak. 46 Vö. Vasárnapi Újság 51. (1904. 47. sz.) 805. 28
