Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Perjámosi Sándor: Tallózás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár kiadványaiból
Bartosságh József uradalmi jószágigazgató, mezőgazdasági szakíró 1830 körül készült munkája több mint 170 éve lappangott, amikor Takáts Rózsa a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében rátalált a forráskiadvány alapjául szolgáló, kötetbe összefűzött, szerzői jelzés nélküli kéziratra. Alapos áttanulmányozás során egyértelműen meg lehetett állapítani a szerző személyét. Bartosságh József a kéziratát elsősorban földesuraknak, gazdatiszteknek szánta. A forrás jól illusztrálja egy gazdatiszt látásmódját, gyakorlati és elméleti ismeretanyagát az uradalom működéséről. A mű kilenc cikkelyből áll, benne szól a gazdaság értelméről és rendjéről, annak magyar viszonyokra való alkalmazásáról; a birtokos és helytartója szerepének meghatározásáról irányító munkájuk gyakorlati kiejtésével; bemutatja a tiszt, a szolga és a cseléd közötti különbséget feladat és bánásmód szempontjából; foglalkozik a rendszabásokkal, ismerteti a tisztek és a cselédek feladatát és bérét, számot ad a tisztség változásával járó lépésekről, majd a szerző gyakorlati és elméleti tanácsait adja. A szövegkiadás nem csupán azoknak ajánlható, akik Bartosságh József gondolatait szeretnék megismerni, de azoknak is, akik az uradalmak reformkori állapotáról, gyakorlati működéséről szeretnének képet nyerni, vagy éppen a korabeli szaknyelv rejtelmeiben és szépségeiben kívánnak elmerülni. Fehér György: Darányi Ignác élete (1849-1927). Budapest, Gondolat- Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, cop. 2016. 600 p.: ill. Darányi Ignác a dualizmus korának második felében a magyar politikai és gazdasági élet kiemelkedő személyisége volt, aki az 1920-as évek elején is megőrizte szakmai befolyását. Sikerekben gazdag pályafutása során az agrárium több területén, különösen az agrár-közigazgatásban, -politikában és -szociálpolitikában maradandó életművet hagyott az utókorra. Egy személyben volt nagybirtokos, jogász, politikus és miniszter. 1945 után tevékenysége lassan a feledés homályába veszett. Az ötvenes évek politikusai és történetírói a kapitalista korszak mezőgazdaságában, agrárpolitikájában fellelhető hiányosságok egyik „ügyeletes” bűnbakjává kiáltották ki. Az eddig ismeretlen, gazdag forrásbázisra épülő, első átfogó történeti biográfia objektiven mutatja be Darányi magán- és közéletét, továbbá a dualizmus eredményekben gazdag évtizedeit. A felsőfokú képzésben résztvevők és a történelem iránt alaposabban érdeklődők számára szolgálhat hasznos olvasmányul. 259 I
