Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Vörös Éva: "Lesben." Vadászati témájú fényképek a Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében

be: „Nagyon sikerült a muflonok, a hiúzok, a farkasok és vadkan csoport­ja, valamint csinos előtérben odavarázsolt tóparti környezetben a többféle madár-társaság is. [...] A tó mellett látható egy kis híd is, a melyen a közön­ség átjár és így közvetlen közelségből tekintheti meg ezt a sikerültén rende­zett részt. Vannak aztán még ott kanalas gémek, gólyák, vörös gémek fész­ken, apró vizi vad, szélkiáltók, vizi csibe stb...”.24 Az 1902-ben megrendezett Pozsonyi Mezőgazdasági Kiállításban25 szá­mos hasonló összeállítású vadászati vonatkozású tárgy szerepelt. Azonban ezek a kiállítási darabok elsősorban a magánbirtokok bemutatkozó stand­jainál díszítő funkciót láttak el. Kevésbé ismert, hogy az első Nemzetközi Vadászati Kiállítást 1910-ben Bécsben rendezték meg, amikor is a vadászat tematikája önálló kiállítás­ként valósult meg. A tény jelentőségét hangsúlyozza, hogy a korabeli szak­sajtóban már 1908-tól kezdődően jelentek meg a legapróbb híradások a szervezéssel kapcsolatban. Tudósítottak a magyar és nemzetközi szervezők személyéről, építkezésekről, a kiállításra kerülő vadászati anyag összetéte­léről, a megnyitó ceremóniájának módosításáról, a hivatalos látogatókról stb. A rendezvény befejeztével emlékalbumot26 adtak ki „luxuskivitelben számos képpel és 41 heliogravür nyomású műmelléklettel”.27 Az esemény fontosságát mi sem idézi jobban, mint az, hogy bár monarchiabeli társor­szágként, de az önálló magyar részvételről a következőket jelezte Darányi Ignác agrárminiszter Montenuovo Alfréd hercegnek, bécsi főudvarmester­nek: „...a vezérbizottság meghívására a magyar kormány kézséggel hatá­rozta el azt, hogy Magyarország saját, külön emelendő vadászkastélyával vegyen részt”.28 Az épületet Fischer József és Jánszky Béla közösen építette.29 Sajnos az elkészült vadászkastélyról nincs külső felvételünk, de leírását idézzük a Magyar Iparművészet tudósításából: „A belseje a legmodernebb kiállítási elvek szerint van kialakítva. A tízezernyi30 darabot számláló tár­gyak együttesen és külön-külön igen előnyösen érvényesülnek, a szellemes alaprajzi megoldás pedig a kiállítási közönség akadálytalan közlekedé­sét teszi lehetővé.”31 Nyolc fénykép32 nyújt betekintést a kiállítási terület­re: az agancsterembe, a vadászattörténeti bemutatóba, az államerdésze­ti vadgazdálkodás részbe, a főhercegi termekbe stb. „...a magyar kastély egy minden ízében ötletesen kieszelt, művészettel, hozzáértéssel megcsi-24 Vasárnapi Újság 27. (1900: 41. sz.) 468. 25 Leltári száma MMgMK EF 1522., 1536. 26 Die erste internationale Jagdausstellung Wien 1910. Wilhelm Frick kais. Und Hofbuchhändler Wien, Leipzig 1912. 27 Orbán L., 1964. 84. 28 Stile Ágnes Katalin: Jánszky Béla és a bécsi első Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilon­ja. In: Centart 159.160. http://www.centrart.hu/letolt/arsperennis/27Ars_perennis_Sule.pdf (megte­kintve 2018. december 23. (A továbbiakban: Sülé) 29 Uo. 30 A kiállított tárgyakról lásd Orbán L., 1964. 94. 31 Sz. G.: Iparművészetünk a wieni vadászati kiállításon. In: Magyar Iparművészet 13. (1910) 222. 32 Leltári számuk MMgMK EF 1489. 1-8. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom