Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Perjámosi Sándor: Tallózás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár kiadványaiból

A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Tudománytörténeti konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére. [Szerk. W. Nagy Ágota]. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2003. 144 p.: ill.

A kötet „A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása” című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata. Az Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére rendezett tudománytörténeti konferencia nemcsak a szaknyelv, hanem a magyar nyelv alapvető változásait is nyomon követte. A széles szakmai és egyben nyelvészeti kérdéseket is boncolgató előadások forradalmian új szerepkörbe és számos szakma egyidejű érdeklődésének kereszttüzébe állította a nagy múltú Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. A konferencia fontos célkitűzése volt a múlt értékeinek felidézése mellett a figyelem felhívása a legfontosabb nyelvi értékeink megőrzésére, megbecsülésére és rögzítésére. Az előadók sorában a Magyar Tudománytörténeti Intézet, a Veszprémi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet és a Szent István Egyetem munkatársait is hallhatták az érdeklődők.

Az érdekes és hasznos nyelvészeti és tudománytörténeti ismereteket nyújtó kötetet különösen a mezőgazdaság, a kertészet, az erdészet, a vadászat és a magyar tudomány története iránt érdeklődőknek, a magyar nyelv szerelmeseinek és a múzeumlátogató közönségnek ajánljuk.

Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon: a kártevő elleni küzdelem az első központi intézkedésektől az államilag támogatott szőlőrekonstrukciós hitelek lejártáig, 1872-1910. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2005. 174 p. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok, 10.)

A filoxéravész a 19. század egyik legjelentősebb agrártörténeti eseménye volt, amely egész Európát érintette, és alapvető hatást gyakorolt a magyar szőlő- és borgazdaságra is. Az Európa hagyományos szőlőállományát tönkretevő kártevő pusztítása nyomán a magyarországi szőlőterületek 90%-a elpusztult, a szőlőbirtokosság körében óriási elszegényedés és munkanélküliség következett be, ami a nagyvárosokba, valamint a tengerentúlra való elvándorláshoz vezetett. A filoxéravész a kapitalista átalakulás, azaz a birtokkoncentráció és a tőkés árutermelő nagyüzemek létrejöttének folyamatát felgyorsította, továbbá a szőlő- és borgazdaság gyökeres megváltozását, területi átrendeződését, újjászületését eredményezte. A filoxéravész Magyarországon című tanulmány egyrészt a filoxéravész magyarországi történetének országos szintű összefoglalását kísérli meg, másrészt a kártevő elleni védekezésben betöltött állami szerepvállalást vizsgálja. A tanul-254