Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében

Bíró Vincének az alkotása.57 A családtagokról, barátokról elnevezett fajták gyakrabban keresztnevek (olykor becenevek), amit valószínűleg a kapcsolat személyesebb volta indokol. Ezekre láttunk példákat fent, de már Entznél is előfordult (pl. Thilda ’őszibarackfajta’),58 és később szintén meglévő névtípus (pl. Ilonka ’körtefajta’).59

4. Ebből a rövid elemzésből is látható, hogy a pomológiai terminológia átalakulásában és gazdagodásában fontos időszak volt a 19. század és azon belül Bereczki Máté tevékenysége. A nevek keletkezési körülményeinek a vizsgálatában és a névadás motivációjának a megállapításában jelentős támaszt nyújt az az igen gazdag forrásanyag, amit a fenti elemzésben is felhasználtam; szemben a korábbi évszázadok szűkösebb forrásaival, melyekben elsősorban névadatokat, illetve Lippay korától kezdve fajtaleírásokat találunk, ám a gyümölcsök névadásának indítékaival kapcsolatosan inkább csak feltevéseink lehettek.

The pomology nomenclature of Máté Bereczki based on his correspondence with Dániel Dörgő

KA TALIN PELCZÉDER

Máté Bereczki was an outstanding figure of 19th century fruit production as the founder of Hungarian pomology literature and the reinventor of pomology nomenclature. Apart from his magnum opus, Pomology sketches (1877-1887), his correspondence with other contemporary experts is also a major part of his legacy. The collected correspondence with his friend the landowner Dániel Dörgő, that previously only existed in manuscripts, was published in seven volumes between 2012-2018. The collection completes his legacy with further details such as the description of fruit breeds. This paper, based on the Pomology sketches and the collected letters as sources, presents a section of Bereczki’s pomology nomenclature activity, particularly the names given to his own novel breeds, but considering other aspects of his nomenclature. It also gives an overview of the 19th century history of pomology jargon as a background. The survey examines the fruit names from the viewpoint of naming motivation and their semantic content. Their characteristic is that most of them contain personal names, as a way of expressing respect or serving as mementoes, usually of friends, rela57 Uo. II. 53.

58 Entz Ferenc: Kertészeti füzetek (XV füzet). Pest 1854-59. XII. 23.

59 Szerit. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajtáink (Gyakorlati pomológia). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1979. 101.

251