Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében
tuális munka és a Gyümölcsészeti vázlatok című négykötetes munka lapjai nem tudtak kitölteni”.6 Sem a négykötetes gyümölcsfajta-leírása, sem a szakfolyóiratokban megjelent tanulmányai nem adják Bereczki kertjének hiánytalan fajtajegyzékét, azaz a teljes életművet; viszont a szakmabeliekkel és barátokkal váltott leveleiből a hiányzó részletek sok esetben kipótolhatok. Azonban nemcsak a pomológusok forgathatják haszonnal a levelezésköteteket, hanem több más tudományág is forrásként tekinthet rá, melyeket Tolnay Gábor mind számba vesz a kötet bevezetésének ajánlásában: a történészeket, az agrártörténészeket, az etnográfusokat és a filológusokat is.7 Bereczki Máté a modern pomológia létrehozásában játszott igen jelentős szerepe mellett ugyanis kiemelkedő névalkotó munkát is végzett. Egy korábbi tanulmányban már foglalkoztam Bereczki Máténak a névadásra és névhasználatra vonatkozó elveivel, illetve az általa tudományos névként használt gyümölcsfajta-elnevezések sajátosságaival;8 jelen írásban pedig azt vizsgálom meg, hogy ezek közül a saját alkotású nevekre nyelvi szempontból mi jellemző. 2. Bevezetésképpen szükséges néhány szót ejteni a pomológiai szaknyelv 19. századi történetéről. Sok tudományterület - köztük a pomológia - szaknyelvének a fejlődésében, azon belül a tudományos nomenklatúra kialakulásában is fordulópontot jelentett ez a század. A nyelvújításnak a tudományos terminológiák bővítésében és azok elemeinek a rendszerezésében igen fontos szerepe volt, ami a gyümölcstanban is éreztette hatását. A 19. század Nyugat-Európában a pomológia virágkora: főleg Német- és Franciaországban sorra születtek a gyümölcsészeti szakmunkák; számos új gyümölcsfajtát hoztak létre és terjesztettek el, sok új fajta került be Magyarországra is. A nyugati irodalom hatása alatt bontakozott ki a 19. századi magyar pomológia is, melynek két legjelentősebb műve: Entz Ferenc Kertészeti Füzetek9 és Bereczki Máté Gyümölcsészeti vázlatok című munkája. A feudális gyümölcsgazdálkodás helyét kezdte átvenni az üzleti gyümölcsészet, és lassan a faiskolák válnak a fajták fő terjesztőivé. Mindezeknek a változásoknak nyelvi következményei is voltak, melyek közül itt csak néhány fontosabbat sorolok föl.10 A sok új fajta megjelenése jelentősen megnövelte a nevek számát. Olykor nehéz volt eligazodni a 6 Surányi Dezső: Bereczki Máté gyümölcsfajtái. In: Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése IVII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018.1. 36-55. (49.) 7 Tolnay Gábor: Bevezetés. In: Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018.1.11-35. (11.) 8 Pelczéder Katalin: A tudományos gyümölcsfajta-névadás és Bereczki Máté névalkotó tevékenysége. In: Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. III. (2014) 20-43. 9 Entz Ferenc: Kertészeti füzetek (15 füzet). Pest 1854-59. 10 Részletesebben lásd Pelczéder Katalin: A gyümölcstani szaknyelv kialakulása és története. In: A nyelv - rendszer, használat, alkalmazás. Szerk. Bátyi Szilvia - Vígh-Szabó Melinda. Pszicholingvisztikai tanulmányok V. Tinta Könyvkiadó, Bp. 2015. 349-360. 244
