Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
ezres tömeg beláthatatlan tengere orkánszerűen dübörögte a felszabadulás féktelen kiáltását: Szabadok vagyunk! Ömlött az örömkönny, ölelték az emberek egymást, csókolták a húsz éve nem látott magyar baka napbarnított arcát, simogatták széles vállára akasztott puskáját - a magyar fegyvert. Zúgott a magyar Himnusz, visszhangzottak tőle a kassai hegyek... S e fenséges ünnepség legmagasztosabb percében csattant fel ezer magyar postagalamb acélos szárnya, hogy egy pillanatra síri csöndet kérjen a megrázó kép, hogy e pillanatban magukhoz vehessék egymillió felszabadult magyar üzenetét: Testvérek: újra a tietek vagyunk.”68 A 1938-as év a hazai postagalamb-tenyésztők számára még egy neves esemény miatt maradt emlékezetes. 1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette kezdődött meg Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus. Az óriási elismerésnek számító eseménybe propagandafeleresztéssel a HUNGÁRIA is bekapcsolódott, akárcsak az 1938-as Szent István évvel kapcsolatos székesfehérvári ünnepségekbe. A székesfehérvári Szent István PSE a vitézi avatás alkalmából 1938. május 22-én egyéni, egyesületi és csapatversenyt rendezett, amelyre a szervezetbe tömörült összes egyesület tenyésztője nevezhetett.69 Természetesen a HUNGÁRIA tisztikara a vitézi avatás alkalmával nemcsak egy versenyt szeretett volna lebonyolítani. Az esemény kiváló lehetőséget kínált az 1920-as évek végén még nehézségekkel küzdő magyar postagalambsport látványos fejlődésének demonstrálására az ünnepségre meghívott katonai és politikai vezetők előtt. Minden bizonnyal erre gondolhatott Szentesi Ottó, a székesfehérvári Szent István PSE elnöke is, aki a HUNGÁRIA szakértesítőjének hasábjain így nyilatkozott az esemény jelentőségéről: „...tartozunk a magyar postagalambsport gondosan ápolt tekintélyének annyival, hogy a fényes pompájú eseményhez való bekapcsolódásunk páratlan propagáló erejére is felhívjuk az ország postagalamb-tenyésztő társadalmának a figyelmét. Első alkalom, hogy éppen a magyar vitézség legnagyobb hőseinek avató szertartásán kapnak szerepet a nemzetvédelmi szolgálatban álló magyar postagalambok, hogy ők - mint leghivatottabbak - vigyék hírül az ország minden tája felé a vitézlő sereg magasztos esküjét”.70 Az 1938 májusában hazánk területén található 32 postagalamb-sportegyesületből 26 nevezett be a versenyre. A galambokat a vitézi avatás színhelyén eresztették fel a kormányzó megérkezésekor, az üdvözlések és az eskütétel után, valamint az avatást követően: „Ezek a galambok elrepülnek az ország minden városába és a város polgármesterének jubileumi pecsétjével ellátott üdvözlő táviratát viszik szét, hírül adva a vitézi avatás megtörténtét”71 - közölte Az Est tudósítója. 68 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 9. (1938: 11-12. sz.) 1-2. 69 A verseny fővédnöke Rőder Vilmos honvédelmi miniszter volt, a védnökök között pedig ott találjuk Shvoy Lajos megyéspüspököt, gróf Széchenyi Viktor főispánt, Havranek József alispánt, merényi Scholtz Kálmán tábornokot és a „Hungária” elnökét, valamint Malosik Ferenc diszelnököt. 70 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 9. (1938: 2. sz.) 10-11. 71 Az Est 29. (1938:113. sz.) 10. 180