Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)

Az 1935-ös esztendő számunkra most más aspektusból is érdekes. A 20. század második felében mindenekelőtt a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben úttörő szerepet játszó Horn Artur - a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályának Állattenyésztési Intézetében — ebben az évben jelentette meg a doktori értekezését a postagalambok teljesítményének vizsgálata témájában. Az a körülmény, hogy a szerző személyesen Schandl József professzor irányításával folytatta kutatásait a témában, bizonyítja a kutatás eredményeinek szakmai és tudományos jelentőségét. Az állattenyésztési genetika témakörével behatóan foglalkozó szerzőnek A postagalamb teljesítményét befolyásoló tényezők címmel megjelent munkája úttörőnek számított a saját korában. Bár a postagalamb tájékozódó képességének rejtélyére a hazai és külföldi szaklapokban már a mü megjelenése előtt is több tucat szerző kereste a választ, a teljesítőképességgel összefüggő biológiai és morfológiai viszonyokra vonatkozó részletes adatokkal Horn Artur szolgált először. Könyvében a postagalamb-tenyésztésben napjainkig is meghatározó megállapításokat tett. Megfigyelte egyebek mellett, hogy a különböző távolságkategóriákban az átlagos teljesítményt jóval felülmúló eredményt elérő postagalambok testalkata eltérő. Míg rövid távon (150-400 km) a legkisebb testű, ám leghosszabb szárnyú példányok teljesítménye a legjobb, addig közép távon (400-800 km) a legtömegesebb postagalambok, hoszszú távon (800 km felett) a testméretük tekintetében középen álló egyedek a legeredményesebbek. Kutatásai során részletesen feltárta továbbá a szaporodási folyamat különböző fázisainak fontosságát, az ivar és az életkor jelentőségét a postagalamb versenyteljesítményére. A COLUMBIA által kiadott kötet eredeti példánya az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár gyűjteményének féltve őrzött darabja.36

Bár Malosik Ferenc, valamint Vermes Arthur „kettős vezetése” és — részint az utóbbiakból adódóan - az egyesület egy-egy meghatározó prominense között kialakuló nézetkülönbségek nem kis feszültségek forrásává váltak a szervezetben, az 1929 és 1936 közötti „Malosik-éra” vitathatatlan érdemének könyvelhetjük el a hazai postagalambsport korábbiakhoz képest szembetűnő fejlődését.37 Malosik Ferenc nevéhez fűződik továbbá az első magyar nyelvű és kizárólag postagalamb-tenyésztéssel foglalkozó szakkönyv megírása is 1936-ban A postagalamb. Azok tenyésztése, ápolása és idomítása címmel. A kötet jelentőségét saját korában nem kizárólag terjedelmének és témájának köszönhette. Szerzője a munka összeállításakor már több évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkező tenyésztő, 1903-tól több tucat szakcikk szerzője és 1929-1936 között a Columbia Postagalamb Sportegyesület elnöke volt. A COLUMBIA elnöke számos külföldi szakirodalmat is felhasznált a műve megírásához, egyebek mellett

36 Horn Arthur: A postagalamb teljesítményét befolyásoló tényezők. Bp. 1935. 27. (Re 8708-2)

37 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 4. (1935: 6-7. sz.) 3-6.

171