Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Sánta Ákos: Főúri halál a 17. századi Magyarország. Az élelemszerzéstől a szórakozásig

tő közös étkezések. Gyakran két főúr ment kísérettel egy harmadikhoz vadászni.14

Rákóczi László naplója érdekes adatokkal szolgál arról, hogy mire lőtt abban a korban, amikor még nem létezett a mai értelemben vett vadgazdálkodás és vadvédelem. Kis túlzással mondhatnánk: mindenre, ami mozog. A nagyvad- és az apróvadfajok mellett „mai” szemmel szokatlanabb a nyest, mókus, vadmacska, túzok, reznek, vadlúd, gyönyvér (kis lilik), haris, sas, galamb, daru, holló, varjú, kakukk és a fecske. E két utóbbi - ha a madarak méretét és az akkori vadászpuskák hatásfokát tekintjük - elejtése golyós puskával nem mindennapi teljesítmény.15 A felsorolt, ma már többségében védettséget élvező vadfajok arra utalnak, hogy a vadászatot kikapcsolódásnak, szórakozásnak is tekintette Rákóczi. A vadászattal kapcsolatban is többször használja a „mulatni” igét: „...mentünk ki mulatni madarakkal”.16 Egy korábban élve befogott nyulat engedtek szabadon a Sáros vára alatti mezőn, „...de nem találhatván futtában meglőni, az agarakkal fogattuk el”. Ilyen alkalmakkor „használták fel” a hálóval élve befogott vadat - többnyire nyulat, rókát, de előfordult, hogy farkast is -: „...paripára üllvén cancellárius urammal és Pethő Zsigmond urammal vétettünk elő egy farkast az téglaszínnél, s jeles mulatságunk lévén vele, el is verettük”.17 Szórakozást csináltak abból is, mikor a gróf „egy kártevő, igen lator” bivalya feltehetően megszökött: „nagy bajjal kerítettük elő, és alkalmas mulatsággal vivén véghez, meglövöldöztük”18 Ha a gróf sétálni ment, általában fegyvert is vitt magával: „Mentem ki ebéd után a faluban sétálni, és lövöldöztem madarakat majorom körül.”19 „Mentem ki sétálni az majoromba és csűröskertembe puskával.”20 „...Holmi madarakot [...] verebet és egyebet is” lőttek séta közben Wesselényiék.21 Rákóczi a naplójában többször említést tesz arról, hogy séta vagy szánkózás közben madarakra lövöldöztek.22

14 „Sennyey Ferenc urammal s az Atyámfiával együtt indultam Sztropkóra Pethő Zsigmond uramhoz vadászatnak okáért...”. Két nappal később ugyanezzel a társasággal ment felesége nélkül vadászni:

„Az Atyámfiát hadtam Sztropkón, magam mentem el Pethő Zsigmond és Sennyey Ferenc urammal vadászni.” Ezek a közös vadászatok napokig is tarthattak. Rákóczi, 195-196.

15 Sörétes, illetve ahogy a korban mondták, „serétes” vagy „srétes” puska csak a 17. század második felében terjedt el Erdélyben és a Magyar Királyságban, a naplóban csak egyszer említi. Rákóczi, 191.

16 Uo. 57.

17 Uo. 268.

18 Uo. 296.

19 Uo. 92.

20 Uo. 92.

21 Wesselényi, 305.

22 Wesselényi, 332. 334. 340-341.

10