Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1882-1918)
bemutatásra kerülő példányokat az egyes fajták vonatkozásában folyamatosan kiszélesedő fajtaleírások követelményeinek szigorú figyelembevételével bírálják el a bírálóbizottság tagjai.38 A hazai tenyésztők kiállított galambjainak kezdetben sem kizárólag a galambtenyésztőket tömörítő egyesületek adtak helyet. Az első önálló galambtenyésztő egyesület megalakulása előtt kézenfekvőnek tűnt, hogy az OMGE égisze alatt tevékenykedő baromfitenyésztési szakosztály, a belügyminisztérium jóváhagyásával 1891-ben megalakuló OBE, illetve az 1902-től, utóbbi feloszlása után újjászerveződő BOE által rendezett kiállítások keretében is felkarolják a hazai tenyészanyagot. Az utóbbi szervezetek által megrendezett országos és nemzetközi kiállítások baromfikollckciója között megtalálhatjuk a lcgelhivatottabb korabeli tenyésztők legszebb példányait. A budapesti Andrássy úton 1892 szeptemberének végén az OBE által megrendezett nemzetközi baromfi-kiállításon tenyésztőik - mindenekelőtt Petz Miklós, Horváth Antal, Strasser József, Burger János, Parthay Géza, Domeyer Károly, Schwartz József, Hidassy Márton, Losonczy Albert, Веке Károly, Perényi Dénes, Győrffy Aladár - jóvoltából szép számmal képviseltették magukat keringők, bagdetták, golyvások, sirálykák, strasserek, tyúktarkák és máltai galambok is.39 A dualizmus időszakának 1881-től meginduló, valamint 1918-ig a Földművelésügyi Minisztérium és az OMGE által közösen irányított - néhány kivétellel évente, illetve az egyes korszakokon belül változó elnevezéssel megrendezett - országos mezőgazdasági kiállításokon cs tenyészállatvásárokon az adott alkalmak baromfiosztályának részeként szintén felkarolták a galambtenyésztők által kiállítani szándékozott egyedek ügyét. Az 1885-ben Budapesten megtartott nemzetközi baromfi-kiállításon — ahol első ízben nyílott lehetőség a magyar baromfitenyésztés külföld előtt történő bemutatkozására - már a hazai tenyésztők legszebb galambjainak bemutatására is sor került csaknem húsz fajtacsoportban.40 A hazai tenyésztők galambjai az országos méretű kiállításokon rendkívül széleskörű fajtagazdagságban az 1890-es évek közepétől képviseltetik magukat. Ezek közül az egyik legfelemelőbb kétségtelenül az 1896. évi millenniumi kiállítás volt, amelyen nemcsak hatalmas sikerrel mutatkozott be az akkori világ élvonalához tartozó magyar állattenyésztés baromfikollekciója, de amelynek megnyi-38Találóan foglalta össze csaknem száz évvel később ezt a századfordulón már felismert alapvetést a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöksége a Galamb fajtaleíró könyv című kiadványában: „Az állattenyésztésnek az a nagyszerű tulajdonsága, hogy az egész világon azonos előírások szerint folyik. Ez egyrészt a tenyésztők egységét dicséri, másrészt lehetőséget biztosít országok és világrészek közötti közös kiállításokra, az azokon való azonos szempontok szerinti értékelésre, tenyészállat vásárlásokra és cserékre. Ez az egységes szabály a fajtaleírás, amelynek alapos ismerete minden közös tenyésztői tevékenység alapja és feltétele.” (Galamb fajtaleíró könyv. Szerk. Batta László. Bp. 1987. 3.) 39Nemzetközi baromfi-kiállítás. In: Szárnyasaink 8. (1892: 17-18. sz.) 144 149. 40 Szovátay Adrienne: Baromfikiállítások. In: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. Szerk. Bányai József. Bp. 1996. 171. 241 F I
