Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1882-1918)

bemutatásra kerülő példányokat az egyes fajták vonatkozásában folyamatosan kiszélesedő fajtaleírások követelményeinek szigorú figyelembevételével bírálják el a bírálóbizottság tagjai.38 A hazai tenyésztők kiállított galambjainak kezdetben sem kizárólag a galamb­tenyésztőket tömörítő egyesületek adtak helyet. Az első önálló galambtenyésztő egyesület megalakulása előtt kézenfekvőnek tűnt, hogy az OMGE égisze alatt tevékenykedő baromfitenyésztési szakosztály, a belügyminisztérium jóváhagyá­sával 1891-ben megalakuló OBE, illetve az 1902-től, utóbbi feloszlása után újjá­szerveződő BOE által rendezett kiállítások keretében is felkarolják a hazai te­­nyészanyagot. Az utóbbi szervezetek által megrendezett országos és nemzetközi kiállítások baromfikollckciója között megtalálhatjuk a lcgelhivatottabb korabeli tenyésztők legszebb példányait. A budapesti Andrássy úton 1892 szeptemberének végén az OBE által megrendezett nemzetközi baromfi-kiállításon tenyésztőik - mindenekelőtt Petz Miklós, Horváth Antal, Strasser József, Burger János, Part­­hay Géza, Domeyer Károly, Schwartz József, Hidassy Márton, Losonczy Albert, Веке Károly, Perényi Dénes, Győrffy Aladár - jóvoltából szép számmal kép­viseltették magukat keringők, bagdetták, golyvások, sirálykák, strasserek, tyúk­tarkák és máltai galambok is.39 A dualizmus időszakának 1881-től meginduló, valamint 1918-ig a Földműve­lésügyi Minisztérium és az OMGE által közösen irányított - néhány kivétellel évente, illetve az egyes korszakokon belül változó elnevezéssel megrendezett - országos mezőgazdasági kiállításokon cs tenyészállatvásárokon az adott alkal­mak baromfiosztályának részeként szintén felkarolták a galambtenyésztők által kiállítani szándékozott egyedek ügyét. Az 1885-ben Budapesten megtartott nem­zetközi baromfi-kiállításon — ahol első ízben nyílott lehetőség a magyar baromfi­­tenyésztés külföld előtt történő bemutatkozására - már a hazai tenyésztők leg­szebb galambjainak bemutatására is sor került csaknem húsz fajtacsoportban.40 A hazai tenyésztők galambjai az országos méretű kiállításokon rendkívül széles­körű fajtagazdagságban az 1890-es évek közepétől képviseltetik magukat. Ezek közül az egyik legfelemelőbb kétségtelenül az 1896. évi millenniumi kiállítás volt, amelyen nemcsak hatalmas sikerrel mutatkozott be az akkori világ élvona­lához tartozó magyar állattenyésztés baromfikollekciója, de amelynek megnyi-38Találóan foglalta össze csaknem száz évvel később ezt a századfordulón már felismert alap­vetést a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöksége a Galamb fajtaleíró könyv című kiadványában: „Az állattenyésztésnek az a nagyszerű tulajdonsága, hogy az egész világon azonos előírások szerint folyik. Ez egyrészt a tenyésztők egységét dicséri, másrészt lehetőséget biztosít országok és világrészek közötti közös kiállításokra, az azokon való azonos szempontok szerinti értékelésre, tenyészállat vásárlásokra és cserékre. Ez az egységes szabály a fajtaleírás, amelynek alapos ismerete minden közös tenyésztői tevékenység alapja és feltétele.” (Galamb fajtaleíró könyv. Szerk. Batta László. Bp. 1987. 3.) 39Nemzetközi baromfi-kiállítás. In: Szárnyasaink 8. (1892: 17-18. sz.) 144 149. 40 Szovátay Adrienne: Baromfikiállítások. In: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. Szerk. Bányai József. Bp. 1996. 171. 241 F I

Next

/
Oldalképek
Tartalom