Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai

Eredmények Jelentős, az egész Városliget mikroklímáját befolyásoló tényező a tó cölöpös, fa­­fonatos és gyepesített szegélyének több szakaszban (1907-19676) betonra történő cseréje, hiszen az elszivárgó víz jótékonyan hatott a park egészére. A tó szigete­lésének elsődleges oka a korcsolyázáshoz szükséges minőségű jég7 biztosítása volt, a munkálatokat kezdetben csak a korcsolyázásra szánt részen végezte el a Budapesti Korcsolyázó Egylet, majd vállalták az egész tó körbebetonozását az­zal a megkötéssel, hogy a Vajdahunyadvár mögött természetes medret hagynak (utóbb a tó egésze be lett betonozva). A fényképek tanúsága szerint 1952-55 között a gótikus épület körül szigetelték a tómedret, majd 1962 és 1967 között a tó külső ívét, legvégül pedig a Széchenyi-sziget Tavi sétány felőli csatornáját.8 A Széchenyi-sziget zöldfelülete esetleges, intenzív díszpark kialakítás a Hi­daskapuhoz vezető részen volt a Budapesti Kertészeti Kiállítás9 alkalmából szép virágágyi kiültetéssel, de ez a Széchenyi-szigetre (főleg a belső részére) nem ter­jedt ki. Kínzótorony — román épület — Jáki kápolna Az 1896 körüli időszakban semmiféle parkosítás nem látható. Olykor-olykor egy-egy fa, vagy kisebb növénykiállítás felfedezhető, de ezek esetlegesek, nem tervszernek, általában az eredeti vegetációból (Populus xcanescens, P. nigra, Al­nus glutinosa, Quercus robur, Ulmus laevis) maradnak hátra. A román épület fe­lől egy igen terebélyes, tojásdad lombkoronájú fa két feketenyár (Populus nigra) korona-összenövéséből10 11 12 alakult ki. A Kínzótorony boltíves oldala előtt mintegy 8-10 m magas platán (.Platanus hispanica) látható. Ezeket a fákat 1940" előtt pár évvel vágták ki, amikor a Kínzótorony boltíves kapuját kibontották. A torony és a román épület által határolt területen zúzottkő sétálót, gyepesített ágyásszegé­­lyeket alakítottak ki alacsony és dróttal összekötött oszlopokkal elkerítve, cserje­foltokat, fenyőkkel (Pinus), jukkákkal (Yukka filamentosa) és japán liliomfával (.Magnolia kobus). Az egész növénykiültetést felszámolták 1959-ben,'2 a területet 6Thaly Tibor: A 200 éves Városliget. Gondolat Kiadó, Bp. 1958. 91-92.; Fp, 1937, Fp, ksz: 20707; Romák Éva felvétele, 1938, Fp, ksz: 74924; Eperjesi Gyula felvétele, 1952, Fp, ksz: 46161; Berkó Pál, 1955, Fp, ksz: 79159; Pálinkás Zsolt felvétele, 1967, Fp, ksz: 31619 7Thaly T.: A 200 éves Városliget. Gondolat Kiadó, Bp. 1958. 92. “Eperjesi Gyula, 1952, Fp, ksz: 46143; Mohi József felvétele, 1955, Fp, ksz: 13272; Lencse Zoltán felvétele, 1962, Fp, ksz: 61191 9 http://www.huszadikszazad.hu/1906-majus/gazdasag/kerteszeti-kiallitas-budapesten “Klösz György felvétele, 1885, Levéltári jelzet (továbbiakban Lj.): HU.BFL.XV.19.d. 1.09.005, 19.d. 1.01.027, 19.d. 1.09.093, 19.d.l .01.023 11 Góg Emese felvétele, 1940, Fp, ksz: 56819 12Nagy Gyula felvétele, 1959, Fp, ksz: 51650; Fp, 1959, Fp, ksz: 00873 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom