Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia
képzésbe, illetve a képzés specifikus átdolgozása révén a preventív műtárgyvédelem fontossága egyre több múzeumi területen dolgozó számára válik érthetőbbé. A múzeumi funkciók kettéválasztásával a városligeti épület koncepcionális elvárásai részben egyszerűsödtek. A könyvtár és az archívum igényei miatt viszont továbbra is jelentős speciális igényű raktári terek lesznek a városligeti nagyobb épületben is, melynek teljes alapterülete több mint 34 000 négyzetméteres a tervek alapján. Ebben az épületben működik majd a magyar néprajztudomány központi archívuma, amely gyűjti a magyar és nemzetközi vonatkozású kéziratokat, rajzokat, archív és kortárs fotókat, diapozitívokat, hangzóanyagokat és filmeket. Mindezeket tudományosan feldolgozza, és hozzáférhetővé teszi a folyamatosan működő kutatószolgálatán keresztül, a kutatótermeiben az érdeklődők, kutatók számára. Elhelyezése és működtetése az új múzeumépületben szükséges a társadalmi küldetést biztosító tudásbázis részeként. A raktári funkció is megjelenik a Néprajzi Múzeum egy kiemelkedő gyűjteményi anyagának: a kerámiának látványos, az épület egésze számára meghatározó raktározási és bemutatási formájaként. Az állandó kiállítás részeként működő Látványraktár azt érzékelteti, hogy akár a múzeum egyetlen anyagtípusa is milyen széleskörű értelmezési keretekben interpretálható, s hogyan kapcsolható azokhoz a kulturális mezőkhöz amelyekkel a Néprajzi Múzeum foglalkozik. Az archívumi és könyvtári szolgáltatásokat használók számára az új épület közel 400 négyzetméteres térben biztosítja a legkorszerűbb olvasótermi/kutatói feltételeket. Az építészeti szempontok között szerepel, hogy a tervezett kutatói szobák emelt szintű komfortérzetet nyújtva segítik a kutatói tevékenységet. Az építészeti megoldásokat úgy kell véglegesíteni, hogy ezek a múzeumi funkciók is zavartalanul működhessenek az intézményben párhuzamosan megvalósuló látogatói-múzeumpedagógiai használattal összhangban. Ez különösen fontos egy olyan, a magyar múzeumi palettáról még hiányzó múzeumi egység kapcsán, mint a Gyermekmúzeum. Ez a tervek szerint 1000 négyzetméteres térben kialakítandó szervezeti egység a Néprajzi Múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi. A Gyermekmúzeumtól függetlenül az intézményben zajló múzeumpedagógiai tevékenységhez különböző műhelyek, foglalkoztatók, irodák és raktárak további több mint 600 négyzetméteren kerülnek elhelyezésre. A múzeum továbbá nagy létszámú szakmai konferenciákat, a kiállításokhoz kapcsolódó közönségvonzó programokat, koncerteket, színházi előadásokat is rendez, tehát az ezeket kiszolgáló terek kialakítása is elengedhetetlen. Az ilyen jellegű előadó- és rendezvényterek a tervek szerint összesen 900 négyzetmétert biztosítanak ennek a funkciónak az ellátására. A városligeti új épülettel szemben támasztott szakmai elvárások különös hangsúllyal jelennek meg az időszaki és az állandó kiállítási terekkel kapcsolatosan. A megismert nemzetközi tapasztalatok alapján is fontos jellemző, hogy a kü89 i
