Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Vörös Éva: 120 év időben és térben. A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgzadasági Múzeum története több dimenzióból
a gyönyörű csillár is. Néhány fényképpel régi kiállításainkat elevenítettük meg: bemutattuk az Osfoglalkozások címűt, melyet neves kurátor elődünk Herman Ottó polihisztor rendezett.44 Egy, a régi lovas kiállításról készült „ráutaló” fényképpel vezetjük a látogatót jelenkori nemzeti lókiállításunkhoz, ahol még további képek őrzik azt a mára elfeledett hangulatot, melyet a második világháború értelmetlen pusztításai zúztak szét. Már nem láthatjuk a falakon sem Székely Bertalan négy évszakot ábrázoló freskóit, sem a Habsburg uralkodókat megörökítő festményeket, sem az egykori tanácsterem pazar berendezését.45 A kiállítás harmadik egysége, amely az összekötő épület földszinti kávézójában került elhelyezésre - alkalmazkodva a helyszínhez - a századforduló első évtizedeinek ligeti hangulatát idézi fel. Jó választásnak és döntésnek bizonyult a köröndi parkrészlet kinagyítása a gyönyörű szökőkúttal és a körülötte sétálókkal.46 A felvétel a kor egyik legjelesebb fővárosi fotográfusa, Erdélyi Mór optikáján keresztül érezteti velünk a „boldog békeidők” napfényes, gondtalan hangulatát. Ugyancsak ehhez a tematikához kapcsolódik Darányi Ignác - a múzeumalapító földművelésügyi miniszter - a második világháború után beolvasztott szobrát megörökítő fénykép47 is. A téma iránt érdeklődő szemével vizsgálva a fényképeket, még további érdekességek kerülhetnek felszínre. Itt jelennek meg a tornyok Klösz György fotográfiái segítségével:48 a Nyebojsza-, a Segesvári és a Kínzótorony, melyek építészettörténeti előzményeit az emeleti kiállításban láthattuk: az eredeti Vajdahunyadvár, a segesvári óratorony, a brassói Szent Katalin-bástya toronysisakja formájában. A várudvar területén a történelmi épületcsoport tövében építették fel 1896-ban a pozsonyi kutat, sajnos az 1907-es épület változatánál már nem építették újjá. Helyette Károlyi Sándor szobra és kisebb park került felépítésre. A kutatás alkalmával merült fel a várba vezető mai Oroszlános híd három különböző változata. Az első 1896-ban a faborítású, amely Klösz György felvételein jól kivehető. A második egy légies fémszerkezetű híd, melyet a későbbiekben a mai beton híd váltott fel. További különbség, illetve hiányosság a mai udvari elrendezéssel kapcsolatban, hogy a két világháború közötti időszakban, 1923-1930 között kútkávájú virágtartók álltak a Jáki kápolna épülete előtt. Ezek hasonlóak a kápolna kerengőjének kertjében felállított, Alpár Ignác által adományozott egykori kúthoz,49 melynek első fényképes ábrázolása a múzeum egykori főigazgatójának, Radisics Györgynek a tiszteletére összeállított fényképalbum-44 Részletesen lásd erről Vörös Éva: Herman Ottó tevékenysége a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumban. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997. 421^150. 45A fényképek a MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjtemény albumaiból származnak. L.sz.: MMgMK EF 10414, 10584, 11027. Az Időképek c. kiállítás forgatókönyve megtalálható a Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményben, l.sz.n. 46 A fénykép a BTM Kiscelli Múzeum tulajdona. 47 L.sz.: MMgM EF 11027.17. A szobrot 2017. április 27-én újra felavatták. Györfi Sándor szobrászművész alkotása, mely új helyen, a Jáki kápolna kerengőjének bejárata előtt áll. 48L.sz.: MMgMK EF 9929. 49L.sz.: MMgMK EF 10414. 70
