Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai
ren kialakítani az agrármuzeológia tudományos és gyakorlati kérdéseinek kiadványrendszerét, mert hiszen az agrotechnika rohamos fejlődése, a mezőgazdasági termelés szerkezetének nagy arányokban beteljesülő átalakulása új ismeretek és feleletre váró kérdések tömkelegét veti fel muzeológus és látogató számára egyaránt. A fejlődés maga után vonja a régi eltűnését is, s az agrármuzeológusra vár a feladat, hogy az eltűnőt a gazdaságtörténet számára rögzítse, az agrártörténeti ismereteket tudatosítsa. Szükséges továbbá a kutatási eredmények, az elterjesztésükkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók népszerű formában való ismertetése. Történhetik ez könyvben, a múzeum önálló kiadványaiban, sorozatos múzeumi publikációk (múzeumi közlemények, évkönyvek, füzetek stb.) formájában vagy szakfolyóiratok hasábjain.”69 — írta a Közlemények első számában Barbarits Lajos, a múzeum akkori főigazgató helyettese. A múzeum közleményei sokszor túlmutat a hagyományos évkönyv keretein, és sok esetben nemcsak aktuális tudományos kutatások közléseire szorítkozik, hanem a muzeológia keretein belül az agrármuzeológia speciális ismereteinek szószólója is. A hatvanas évek végére jelent meg A magyar gazdasági szakirodalom könyvészete utolsó, nyolcadik kötete,70 mely az 1941-1944 között megjelent szakirodalom leírásait gyűjtötte egybe. Az 1957-ben megindult Agrártörténeti szemle - amely néhány évfolyamának71 hivatalosan a Mezőgazdasági Múzeum volt az egyik közreadója - az 1960-at megelőző években néhány éven keresztül közreadta kezdetben a magyar, majd később a nemzetközi agrártörténeti szakirodalmat. Ezek meglehetősen kezdetleges vállalkozások voltak, és a magyar sokkal inkább nevezhető „válogatásnak”, avagy részleges gyűjtésnek, míg a nemzetközi inkább kitekintésnek. A hatvanas évek elején indult meg, akkor még a múzeumnak teljesen a saját erejéből, a hazai és nemzetközi agrártörténeti szakirodalom módszeres gyűjtéséből összeállitott Bibliographia historiae rerum rusticarum internationalisJ2 Az első kötet 1964-ben látott napvilágot s az 1960/1961-iki évek anyagát dolgozta fel. Az 1964-es évet közreadó kötetnél azonban már széles nemzetközi tudományos hálózat állt a kiadás mögött. Az 1980-as években „A múzeum bibliográfusain kívül számos nemzetközileg elismert tudós, illetve kutatóhely, Hollandiától a Szovjetunióig, Japántól az Egyesült Államokig működik közre az anyag gyűjtésében.”73 A kiadvány nyomtatott formában 2003-ban jelent meg utoljára. Utolsó 6ÍI Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármuzeológiai módszerei. In. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei (1962) 18 32. 7I)A magyar gazdasági szakirodalom könyvészetének VIII. kötete. (1941 1944 és kiegészítés) Szerk. Takács Imre. Bp. 1968. 751 p., 4 t. 71 pl. 1993, 1998-1999-es évek 72Nyomtatásban: Bibliographia historiae rerum rusticarum internationalis. Ed. Museum Rerum Rusticarum Hungáriáé. 1960/1961-20(1995/1997). 73 Szabó Lóránd: Ajánlás. In. Magyar Agrártörténeti Életrajzok. 13. Szerk. Für Lajos Pintér János. Bp. 1987-1989. 1. А-H. V VII. 301 i ■
