Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai

zésének, illetve gyűjteményeinek általános leírását tartalmazza.”35 28 kiállítási osztály rövid leírására került sor plusz a könyvtáréra, illetve mindez kiegészült egy szervezés alatt álló osztály, az Állandó Mezőgazdasági Export-kiállítás bemutatásával, amelyet a földművelésügyi miniszter rendeletére a Mezőgazdasági Kiviteli Intézettel közösen rendeztek. Az ismertetés közli, hogy ezen „kiállítás részleteire nézve külön katalógus ad felvilágosítást”,36 amelyből jelenleg csak egy német37 és egy francia38 nyelvűt ismerünk.

1934. június 14-én Horthy Miklós kormányzó, Dollfűss osztrák kancellár, József és más királyi hercegek, Angelo Rótta nuncius, Vogué marquis, a Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus elnöke, a német és az osztrák követ és több hazai politikai és befolyásos gazdasági szereplő jelenlétében nyitotta meg kapuit az újonnan berendezett és átalakított Mezőgazdasági Múzeum.39 Ez alkalomra öt nyelven (magyar, német, angol, francia, olasz) jelentettek meg útmutatót,40 mely 34 nagyobb és ezeken belül több kisebb csoportban mutatta be Magyarország mezőgazdaságát, több táblán kiállítási képekkel illusztrálva. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter a megnyitó beszédében hangsúlyozta: „Nem különös látványosságokat gyűjtöttünk egybe ebben a múzeumban, hanem ötmillió magyar gazda reggeltől sötét estig tartó verítékes munkájának eredményét.”41

Ez az első jelentős tudományos munka megjelenésének éve is. Ekkor jelent meg több év munkájával A magyar gazdasági irodalom első századának könyvészete42 című nagyszabású bibliográfia, amelyet négy év múlva követett a második kötete,43 „Mikor arra a feladatra vállalkoztunk, hogy összegyüjtsük gazdasági irodalmunk első századainak fennmaradt és kinyomozható, nyomtatásban megjelent emlékeit, e nem éppen hálás munka közben folyton azzal a célgondolattal bíztattuk magunkat, hogy föltárva a multat, emeljük nemzetünk öntudatát, tápláljuk missziós hitét, mert a nemzetnek, ha látja, hogy múltjának szegénysége miatt nincs oka szégyenkeznie, éreznie kell önbecsét (...) ez ideális célgondolaton kívül voltak közelebbi céljaink is. A magyar történettudósnak, főleg a gazdaságtör-35 Uo. 3.

36 Uo. 21.

37 Führer Durch die Ständige Landwirtschaftliche Export Ausstellung. Bp. 1933. [30] p.

38 Exposition permanente de l’exportation agricole Hongroise. Bp. 1933. [30] p.

39 MOL MTI híradás. 30. kiadás, 1934. jún. 14. 19 óra 40 p.

40Magyar nyelvű kiadása: A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum rövid útmutatója. Bp. 1934. 45, 3 p„ 2, XII t.

41 MÓL MTI híradás. 30. kiadás, 1934. jún. 14. 19 óra 40 p.

42 A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete (1505-1805.) = Bibliographia litterarum Hungáriáé oeconomicarum e prioribus saeculis (1505-1805.) = Bibliographia oeconomica Hungáriáé. Összeáll. Dóczy Jenő - Wellmann Imre Bakács István. Bp. 1934. 354 p.

43 A magyar gazdasági irodalom könyvészete 1806-1830. Összeáll. Dóczy Jenő - Bakács István Gerendás Ernő. Bp. 1938. 371 p.

296