Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

I

Tehát az Ezredéves kiállításkor Róth Miksa által a Jáki kápolnába készített ólmozott üvegablakok közül három eredeti (vagy csaknem azonos másolata) ma is megcsodálható.31 A Jáki kápolna üvegablakaira - a kronologikus rendet követve - még egyszer vissza fogunk térni.

A gótikus épület (1904)

A Vajdahunyadvár végleges anyagokból megépítendő, az iratokban „csúcsíves épületként” emlegetett gótikus szárnya üvegfestészeti munkáinak elkészítésére 1904-ben Alpár határozott állásfoglalása alapján Róth Miksát kérték fel, méghozzá versenytárgyalás nélkül. „A bizottság tekintve, hogy az ily művészi kivitelű munkálatok vállalatba adásánál az 1897. XX. t.cz. a versenytárgyalás mellőzését megengedi, [...] az építésvezetőséget a Roth Miksa czéggel szükséges tárgyalásokra utasítja. [...] kívánatosnak tartja azonban, hogy a színes ablakok oly kivitelben készüljenek, hogy a helyiségek megfelelően világosak legyenek, s utasítja a müvezetőséget, hogy az alkalmazni kívánt czímerek heraldikai szempontból való mcgvizsgáltatásáról gondoskodjék”.32

E megbízás nem érte váratlanul Róth Miksát, mert noteszében - 1901 -ben beírt feljegyzése szerint - a következő olvasható: „Október 4. Alpár Ignácz Mezőgazdasági Múzeum Gothikus rész üvegfestészete m2 25 Frt. Igen világos legyen”.33 Tehát már ekkor megkeresték a gótikus épületszámy majdani festett és színes üvegablakainak ügyében, feltehetően Alpár Ignác a már tervezés alatt álló gótikus szárny rajzolása közben (melyeket 1901. november 7-ére készített el).

Róth Miksa 1904. június 9-én kötött szerződésének jóváhagyása 1904. július 23-án kelt „a miniszter megbízásából”, Darányi miniszteri tanácsos34 aláírásával,

31 Konkrét adatok előkerüléséig nem mondhatjuk teljes biztonsággal, hogy ezek a millenniumi Jáki kápolna eredeti ablakai. Amint azt Fényi Tibor és több üvegfestő szakember is megerősítette, előfordult, hogy némely ablakot ugyanazon tervkarton alapján több ízben is elkészített - kisebb módosításokkal és más méretezéssel - egy-egy műhely. Egy azonban biztos, hogy ezek az ólmozott üvegablakok mind a Róth-műhelyből kerültek ki.

32 A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum Építési Bizottsága 6/1904. számú jegyzőkönyve, 1904. május 7-én, a földművelésügyi minisztériumban tartott üléséről. Jelen voltak: Makfalvay Géza államtitkár elnöklete alatt Alpár Ignác, Balás Árpád, Bolla Mihály, Czigler Győző, Ébersz Károly, Faragó Lipót, Fittler Camil [Kamill], Dr. Flampel Antal, Hermann [Herman] Ottó, Kazy József, Kún [Kun] Gyula, Lovas Sándor, Saárossy Kapeller Ferencz, Zauner Alajos, Dr. Szomjas Lajos biz. tagok, utóbbi úgy is, mint jegyző, továbbá a m. kir. jogügyigazgatóság részéről dr. Marinovich Imre jogügyi tanácsos, az építésvezetőség részéről Haaber Károly építész.

33 A közlést Fényi Tibor igazgatótól kaptam, melyet itt is köszönök.

34 A szignó nem Darányi Ignácé, hanem valószínűleg Ignác legidősebb öccséé, Darányi Béláé (1850-1924), aki a Földművelésügyi Minisztériumban gazdasági főigazgatóként, majd miniszteri tanácsosként működött. A keresztnév az iraton olvashatatlan. Darányi Béla ekkor az FM II. ügyosztályának főosztályvezető helyettese és egyéb ügyosztályoknak is beosztott vezető tagja volt. Darányi Ignác a földművelésügyi miniszteri posztot 1895. november 2-től 1903. november 3-ig

28